A Napszállta nyerte a France Culture diákzsűrijének díját

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. május 19.

Mikrofilm

A díjat a Cannes-i Filmfesztiválon adták át.

Nemes Jeles László Napszállta című filmje nyerte el a France Culture francia kulturális közrádió diákzsűrijének díját, amelyet a 72. cannes-i fesztiválon adtak át vasárnap.

A 2015-ben alapított elismerést hatszáz francia diák ítélte oda a csatorna által felkért szakmai zsűri által kiválasztott öt, Franciaországban bemutatott alkotás közül a legjobbnak.

A diákok képviselői a díjátadón elmondták, hogy a ma már ritkaságnak számító 35 milliméteres filmre forgatott alkotás művészi kvalitásai, a megvilágítás, a törékeny főszereplő kiválasztása és az ő középpontba állítása győzték meg a zsűritagokat, miután a főhős irracionalitása és rejtélyessége olyan személyes és civilizációs problémákat vet fel, amelyek a mai kornak is szólnak.

Nemes Jeles László hangüzenetben köszönte meg a díjat. Elmondta, hogy különösen örül a fiatal generáció elismerésének, mert a Napszállta azt várja el a nézőtől, hogy kicsit másképp nézze, mint általában szokta a filmeket, s fogadja el, hogy Íriszt követve egy "személyes labirintusba" kerül. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy egy film ne csak hullámokat keltsen, hanem hosszan megmaradjon egy néző gondolataiban.

A díjat Clara Royer, a film forgatókönyvének társszerzője vette át a fesztiválon. Elmondta, neki személyesen is nagyon fontos ez a díj, miután a hétköznapokban egyetemi tanárként dolgozik, s ezért is érzi úgy, hogy a diákok elismerésével összhangba került a filmes és az oktatói munkássága.
"Ma hallottam a legszebb kritikát a filmről" – hangsúlyozta Clara Royer.

Nemes Jeles László filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország forgalmazója vásárolta meg, Franciaországban március óta vetítik a mozikban.

Kritikánk Nemes Jeles Napszálltájáról: De miért ölte meg Kálmán a grófot?

Nemes Jeles László: Napszállta Egyre világosabb, hogy Nemes Jeles László szerzői babérokra tör. S ha ez valóban így van, akkor új filmjét, a Napszálltát nehéz - alkalmasint lehetetlen - a Saul fia nélkül értelmezni.

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.