A Napszállta nyerte a France Culture diákzsűrijének díját

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. május 19.

Mikrofilm

A díjat a Cannes-i Filmfesztiválon adták át.

Nemes Jeles László Napszállta című filmje nyerte el a France Culture francia kulturális közrádió diákzsűrijének díját, amelyet a 72. cannes-i fesztiválon adtak át vasárnap.

A 2015-ben alapított elismerést hatszáz francia diák ítélte oda a csatorna által felkért szakmai zsűri által kiválasztott öt, Franciaországban bemutatott alkotás közül a legjobbnak.

A diákok képviselői a díjátadón elmondták, hogy a ma már ritkaságnak számító 35 milliméteres filmre forgatott alkotás művészi kvalitásai, a megvilágítás, a törékeny főszereplő kiválasztása és az ő középpontba állítása győzték meg a zsűritagokat, miután a főhős irracionalitása és rejtélyessége olyan személyes és civilizációs problémákat vet fel, amelyek a mai kornak is szólnak.

Nemes Jeles László hangüzenetben köszönte meg a díjat. Elmondta, hogy különösen örül a fiatal generáció elismerésének, mert a Napszállta azt várja el a nézőtől, hogy kicsit másképp nézze, mint általában szokta a filmeket, s fogadja el, hogy Íriszt követve egy "személyes labirintusba" kerül. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy egy film ne csak hullámokat keltsen, hanem hosszan megmaradjon egy néző gondolataiban.

A díjat Clara Royer, a film forgatókönyvének társszerzője vette át a fesztiválon. Elmondta, neki személyesen is nagyon fontos ez a díj, miután a hétköznapokban egyetemi tanárként dolgozik, s ezért is érzi úgy, hogy a diákok elismerésével összhangba került a filmes és az oktatói munkássága.
"Ma hallottam a legszebb kritikát a filmről" – hangsúlyozta Clara Royer.

Nemes Jeles László filmjét már a világpremier előtt csaknem 70 ország forgalmazója vásárolta meg, Franciaországban március óta vetítik a mozikban.

Kritikánk Nemes Jeles Napszálltájáról: De miért ölte meg Kálmán a grófot?

Nemes Jeles László: Napszállta Egyre világosabb, hogy Nemes Jeles László szerzői babérokra tör. S ha ez valóban így van, akkor új filmjét, a Napszálltát nehéz - alkalmasint lehetetlen - a Saul fia nélkül értelmezni.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.