Film

A szavak ereje: olcsó happy end helyett

  • 2019. július 20.

Mikrofilm

Hogy egy tizenéves fiú egyszer csak minden magyarázat nélkül eltűnik, és nem kerül elő többé – családi drámát implikáló téma.

Az önvád, hogy ki mit rontott el, az emésztő keserűség, a lassan mindent betöltő, mert a legköznapibb cselekvéseket, történéseket is átértelmező és magának az életnek, az élésnek állapotává váló hiány…

De Carl Hunter filmje nem dráma, hanem egy végtelenül melankolikus, kifinomult humorú vígjáték; ha volna ilyen, mondhatnánk: életörömöt sugárzó elégia. Amelyben az, hogy vajon visszatér-e évtizedek múltán a kirakós betűjáték közepén sértődötten elrohanó gyerek, hogy vajon ő üzen-e internetes scrabble-partik szósorain keresztül a róla lemondani ennyi idő után sem akaró apjának – lassan háttérbe szorul a nyilvánvalóan élők és jelenlévők (az otthon maradt testvér családja, benne egy ugyancsak kamasz korú, az eltűntnél nem kevésbé érzékeny és büszke fiú) mindennap alakuló, a közelség és a kommunikáció lehetőségét nyújtó életéhez képest.

false

 

A különleges szavak ismerete helyett az egyszerű szavak értelmére helyeződik a hangsúly. Az egymásra utaltság, az olykor szarkasztikus csatározásokban testet öltő gyengéd elfogadás filmje ez. Van hozzá egy minden gesztusával az esendő ember nagyszerűségét kifejező ragyogó színész, Bill Nighy, és van egy elemelt, stilizált, kicsit kaurismäkis, ízlésesen teátrális filmnyelv.

Olcsó happy end helyett a helyzet szomorú tényeinek cseppet sem könnyű tudomásulvétele zárja a művet, mégis mosolyogva áll fel a néző. Úgy látszik, lehet katarzist átélni derűvel is.

Forgalmazza a Cirko Film

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.