Ami nem öl meg

  • - kg -
  • 2018. december 9.

Mikrofilm

Az Ami nem öl meg készítőit tényleg nem érdekelte más, mint hogy az elmúlt évek nagy svéd sikereinek arcait paprikajancsiként a sarokba állítsák, miközben valaki azt az instrukciót adta a mindenben nagyon tehetséges brit Claire Foy-nak, hogy miközben motorozik, nézzen morózusan.

Anyu, anyu, hogy csinálják a svédek? Nos, kislányom, először is vegyél egy svédet, vagy ha van, hát kettőt. Esetleg egy norvégot. Stieg Larsson örökségének jog szerint eljáró kifosztói (nemcsak Hollywood, hanem a Millennium-trilógia jogainak örökösei és az újabb regények bér­írói) egyedül erre, a kiskorukban hallott anyai világmagyarázatra építik a tetovált lány piaci utóéletét: vegyél egy svédet! Ez is valami, a skandináv krimik magyar másolóinak például még egy svédre sem telik, hát még egy norvégra, jó látni, hogy az amcsik azért ügyelnek a részletekre. Ki ne emlékezne Jo Nesbø Hóemberének Scorsese által is megszentelt filmváltozatára; ebben még a hó is hamisan szitált, de egy svéd mellékszereplőt (meg egy dánt) azért csak sikerült találni – igaz, hogy ez egy norvég sztori, de kicsire nem adunk. David Fincher is inkább csak pufidzsekis turistaként arcoskodott a svéd díszletek között, amikor a Salander lánnyal kezdett, de legalább volt nála Stockholm-térkép. Az Ami nem öl meg készítőit viszont tényleg nem érdekelte más, mint hogy az elmúlt évek nagy svéd sikereinek arcait (a Borg/McEnroe Borgját és A négyzet főszereplőjét) paprikajancsiként a sarokba állítsák, miközben valaki azt az instrukciót adta a mindenben nagyon tehetséges brit Claire Foy-nak, hogy miközben motorozik, nézzen morózusan. Már amikor nincs rajta sisak. Ha rajta van, akkor nem kell. Van emellett levágott orr és robbanás a filmben, csak Larsson szelleme sehol. A svéd, akinek nyoma veszett – tökéletes cím lehetett volna, de a Sjöwall–Wahlöö-páros és Bacsó Péter már lefoglalták.

Forgalmazza az InterCom


Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.