Közösségi animációs film készül a kilencvenes évek vonatjegy-hamisítós történeteiből

  • Gera Márton
  • 2018. december 9.

Mikrofilm

A készítők várják a leendő közönség történeteit is.

Közösségi filmként készül tovább a Kék Pelikan című egész estés animáció. Csáki László képzőművész–filmrendező régóta dédelgetett filmtervéhez a leendő közönség történeteit is keresik. Az alkotók személyes történeteket várnak olyanoktól, akik 1989 és 2000 között hamisított nemzetközi vonatjeggyel utaztak külföldre, a legjobb sztorik pedig bekerülnek a felnőtteknek készülő animációs mozifilmbe.

A késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek szabadságmámora, a rendszerváltás idejének várakozással teli hangulata jelenik meg az erős és jellegzetes képi világú Kék Pelikan című animációban. A rendező, Csáki László hét éve készít interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatással volt a Kék Pelikan indigóval írt, hamisított nemzetközivonatjegy-láz. Csáki a legjobb történetekből néhány éve krétával készült képregényt rajzolt a Jurányi Galéria falaira, most pedig közösségi animációs dokumentumfilmet készít belőlük. Az eddigi történetek kiegészítéseként most további megtörtént eseteket szeretne felkutatni, hogy egész estés produkcióvá alakíthassa filmjét.

Kék Pelikan teaser trailer from Umbrella on Vimeo.

A Kék Pelikan az első magyar egész estés animációs dokumentumfilm, amely a közelmúlt magyarországi történelmét idézi meg az amerikai indie filmek stílusában. A hét éve készülő projektet nemrég felkarolta a Filmalap is: a film elnyerte a 2018-as Inkubátor Program támogatását, jelenleg fejlesztési fázisban van.

Csáki László elsősorban nem bűnügyi filmet szeretne készíteni, hanem azt a folyamatot megörökíteni, ahogy az utazás lehetősége valóban szabaddá tette a korszak fiataljai számára a kapuit szabadra táró Európát. A filmben megjelennek majd a hamisítók, az őket üldöző rendőrség és az utazók is, akiknek a történeteit az alkotók a leendő közönség soraiból is várják.

A történeteket a kekpelikan [at] umbrella [dot] tv e-mail címre várják.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.