Közösségi animációs film készül a kilencvenes évek vonatjegy-hamisítós történeteiből

  • Gera Márton
  • 2018. december 9.

Mikrofilm

A készítők várják a leendő közönség történeteit is.

Közösségi filmként készül tovább a Kék Pelikan című egész estés animáció. Csáki László képzőművész–filmrendező régóta dédelgetett filmtervéhez a leendő közönség történeteit is keresik. Az alkotók személyes történeteket várnak olyanoktól, akik 1989 és 2000 között hamisított nemzetközi vonatjeggyel utaztak külföldre, a legjobb sztorik pedig bekerülnek a felnőtteknek készülő animációs mozifilmbe.

A késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek szabadságmámora, a rendszerváltás idejének várakozással teli hangulata jelenik meg az erős és jellegzetes képi világú Kék Pelikan című animációban. A rendező, Csáki László hét éve készít interjúkat olyanokkal, akiknek az életére sorsfordító hatással volt a Kék Pelikan indigóval írt, hamisított nemzetközivonatjegy-láz. Csáki a legjobb történetekből néhány éve krétával készült képregényt rajzolt a Jurányi Galéria falaira, most pedig közösségi animációs dokumentumfilmet készít belőlük. Az eddigi történetek kiegészítéseként most további megtörtént eseteket szeretne felkutatni, hogy egész estés produkcióvá alakíthassa filmjét.

Kék Pelikan teaser trailer from Umbrella on Vimeo.

A Kék Pelikan az első magyar egész estés animációs dokumentumfilm, amely a közelmúlt magyarországi történelmét idézi meg az amerikai indie filmek stílusában. A hét éve készülő projektet nemrég felkarolta a Filmalap is: a film elnyerte a 2018-as Inkubátor Program támogatását, jelenleg fejlesztési fázisban van.

Csáki László elsősorban nem bűnügyi filmet szeretne készíteni, hanem azt a folyamatot megörökíteni, ahogy az utazás lehetősége valóban szabaddá tette a korszak fiataljai számára a kapuit szabadra táró Európát. A filmben megjelennek majd a hamisítók, az őket üldöző rendőrség és az utazók is, akiknek a történeteit az alkotók a leendő közönség soraiból is várják.

A történeteket a kekpelikan [at] umbrella [dot] tv e-mail címre várják.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.