Csütörtöktől a mozikban az új magyar természetfilm

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 4.

Mikrofilm

A Tisza-tavat mutatja be Szendőfi Balázs, Ljasuk Dimitry és Fehér Zoltán munkája.

Tisza-tó, az ember alkotta paradicsom címmel új magyar természetfilm látható csütörtöktől országszerte 57 moziban.

Az alkotás három természetfilmes, Szendőfi Balázs, Ljasuk Dimitry és Fehér Zoltán  közös munkája. Száz napot töltöttek el a tavon, hogy a legeldugottabb részleteket is megmutassák. Egy teljes év eseményeinek lehet szemtanúja a néző.

A film alapötlete az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központtól és az Aktív Magyarország programtól származik. A cél az volt, hogy a Tisza-tavat olyan módon lássa a nagyközönség, ahogyan érdemes megőrizni, illetve ahogy megismerhető. A film helyszínei bárki által bejárhatók, és a megörökített természeti csodák szabad szemmel is láthatók egy kenuból vagy épp kerékpárról, a tó partjáról.

A Tisza-tó vonzerején és gazdag élővilágán kívül a természetben való helyes és helytelen, felelős vagy veszélyeztető emberi viselkedésről is szól a film, amelynek teljes költségvetését az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ biztosította.

A film írója, rendezője, vágója és egyik operatőre Szendőfi Balázs, számos díjjal elismert természetfilmes. A marasztalt folyó és a Volt egyszer egy vadvízország című legutóbbi filmjeivel a természet helyreállításának fontosságát hangsúlyozza.

A film mesélője, főszereplője, másik operatőre Ljasuk Dimitry. Az elsősorban A Tisza nevében dokumentumfilmjéről, a Jóreménység-sziget mozifilmjéről és környezetvédelmi tevékenységéről ismert magyar-ukrán rendező újnak számít a filmes szakmában. A Tisza-tónál nőtt fel, 2018-ban kezdett bele a filmezésbe, azóta nemzetközi díjakra és hírnévre tett szert.

A film vezető operatőre és fényelője Fehér Zoltán. A fiatal operatőr készíti a Vad Víz Stúdió természetfilmjeit, legutóbbi két saját filmje – a Múlt és jelen és a Rejtett világ – jelentős díjakat nyert.

A filmhez iskolai segédanyag is készült, amely ingyenesen elérhető a tiszatofilm.hu oldalon, ahol a vetítési alkalmak is megtalálhatók.

A Tisza-tavat ötven évvel ezelőtt víztározónak építették – mára kétszáz madárfaj és ötven halfaj otthona, sok százezer ember nyaralási célpontja. Az Alföld öntözésére létrehozott vízfelület természet által belakott, az Ős-Tisza emlékét idéző területté vált.

Ez a film előzetese:

Címlapképünk a film előzetesének egy kockája

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.