Egy férfi, aki felvette a harcot a hatalmasokkal

  • Gera Márton
  • 2017. november 14.

Mikrofilm

Kezdődik a Verzió: holnapra ajánljuk az Így szép az életet. Remek film.

Mit lehet csinálni, ha egyik nap bejelentik, hogy jövő hónaptól nem ott fogtok élni, ahol eddig, mert a helyi szénbánya terjeszkedik, a fejtő mélyül, és nektek nincs maradásotok? Nyilván van az általános reakció, a beletörődés; az elfogadása annak, hogy nagy emberek nagy döntéseivel szemben úgysem lehet felvenni a kesztyűt, el kell az ilyet fogadni. De van a kevésbé általános válasz, amikor jön valaki, aki nem hagyja magát, rámutat az igazságtalanságokra, és megküzd azért, amit fontosnak tart.

Jairo Fuentes

Jairo Fuentes

Jelenet a filmből

Egy ilyen emberről szól ez a doksi. A férfit Jairo Fuentesnek hívják, és vélhetőleg nem ismeri senki, aki nem Kolumbiában él. Ő a vezetője Tamaquito falu közösségének az ország északi részén, az erdő közepén. Ott, ahol pont van egy felfoghatatlanul nagy külszíni fejtésű szénbánya, és hát ahogy az lenni szokott, a terjeszkedés folyamatos, a fejtő egyre csak mélyül, és olyan területeket ér el, ahol emberek élnek. Így Jairo kis faluját is, ahonnan ki kellene költözni, mivel ez az elvárás. Itt viszont kissé másként gondolják, vagy legalábbis Jairo mondja azt, hogy legalább legyen valami konszenzus, ne elégedjünk meg annyival, hogy kedvesen mosolygó emberek beszélnek arról, hogy majd pszichológusok fognak segíteni feldolgozni a kitelepítést a lakosoknak.

THE GOOD LIFE - LA BUENA VIDA (Offical Trailer)

The village of Tamaquito lies in the forests of Colombia. Here, nature provides the people with everything they need. But the Wayúu community's way of life is being destroyed by the vast and rapidly growing El Cerrejón coal mine. Determined to save his community from forced displacement, young and charismatic leader Jairo Fuentes sets out to negotiate with the mine's operators.

Az Oscar-díjas Jens Schanze visszafogott módszerekkel dolgozik: nincsenek unalmas szakértők, inkább magát az életet, a megszokott rend szerint zajló hétköznapokat látjuk. Leülnek a falu lakosai, és elkezdenek beszélni, egyikük elmondja, hogy egyedül maradtak ebben a küzdelemben, aztán nézzük, ahogy kimennek vadászni, belemennek a folyóba, és innen nézve persze nehéz elhinni, de boldogok. Csak pont ettől az élettől akarják őket megfosztani, és jön a szokásos műsor: mosolyogós emberek jönnek, akik elmondják, miért lesz nekik jobb, hová kell majd menniük. Mi meg már nem a boldogságot, hanem a félelmet és a szomorúságot látjuk a távolba révedő tekintetekben.

false

 

Jelenet a filmből

Schanze kamerája a kezdetektől fogva követte a történéseket, így látjuk a falugyűléseket, a kitelepítést és Jairo elszántáságát is. Mert elsősorban róla szól ez a film, és arról, hogy van egy ember, aki nem adja fel. Bár sejti, hogy nem győzhet, de nem akarja elfogadni az igazságtalanságot. Elmegy Svájcba is, és csak azért is elmondja a bányavállalat illetékeseinek, hogy ez így nincs rendben. Csak mosolyognak rajta, mi meg legszívesebben ordítanának.

Így szép az élet (La Buena Vida). Német–svájci–kolumbiai dokumentumfilm, 97 perc, 2015. Vetítik: Művész, nov. 15. (szerda), 20.00; Toldi, nov 16. (csütörtök), 16.00

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet a Verzió Filmfesztivál ideje alatt is, mert minden nap új kritikával jelentkezünk.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.