Egy férfi, aki felvette a harcot a hatalmasokkal

  • Gera Márton
  • 2017. november 14.

Mikrofilm

Kezdődik a Verzió: holnapra ajánljuk az Így szép az életet. Remek film.

Mit lehet csinálni, ha egyik nap bejelentik, hogy jövő hónaptól nem ott fogtok élni, ahol eddig, mert a helyi szénbánya terjeszkedik, a fejtő mélyül, és nektek nincs maradásotok? Nyilván van az általános reakció, a beletörődés; az elfogadása annak, hogy nagy emberek nagy döntéseivel szemben úgysem lehet felvenni a kesztyűt, el kell az ilyet fogadni. De van a kevésbé általános válasz, amikor jön valaki, aki nem hagyja magát, rámutat az igazságtalanságokra, és megküzd azért, amit fontosnak tart.

Jairo Fuentes

Jairo Fuentes

Jelenet a filmből

Egy ilyen emberről szól ez a doksi. A férfit Jairo Fuentesnek hívják, és vélhetőleg nem ismeri senki, aki nem Kolumbiában él. Ő a vezetője Tamaquito falu közösségének az ország északi részén, az erdő közepén. Ott, ahol pont van egy felfoghatatlanul nagy külszíni fejtésű szénbánya, és hát ahogy az lenni szokott, a terjeszkedés folyamatos, a fejtő egyre csak mélyül, és olyan területeket ér el, ahol emberek élnek. Így Jairo kis faluját is, ahonnan ki kellene költözni, mivel ez az elvárás. Itt viszont kissé másként gondolják, vagy legalábbis Jairo mondja azt, hogy legalább legyen valami konszenzus, ne elégedjünk meg annyival, hogy kedvesen mosolygó emberek beszélnek arról, hogy majd pszichológusok fognak segíteni feldolgozni a kitelepítést a lakosoknak.

THE GOOD LIFE - LA BUENA VIDA (Offical Trailer)

The village of Tamaquito lies in the forests of Colombia. Here, nature provides the people with everything they need. But the Wayúu community's way of life is being destroyed by the vast and rapidly growing El Cerrejón coal mine. Determined to save his community from forced displacement, young and charismatic leader Jairo Fuentes sets out to negotiate with the mine's operators.

Az Oscar-díjas Jens Schanze visszafogott módszerekkel dolgozik: nincsenek unalmas szakértők, inkább magát az életet, a megszokott rend szerint zajló hétköznapokat látjuk. Leülnek a falu lakosai, és elkezdenek beszélni, egyikük elmondja, hogy egyedül maradtak ebben a küzdelemben, aztán nézzük, ahogy kimennek vadászni, belemennek a folyóba, és innen nézve persze nehéz elhinni, de boldogok. Csak pont ettől az élettől akarják őket megfosztani, és jön a szokásos műsor: mosolyogós emberek jönnek, akik elmondják, miért lesz nekik jobb, hová kell majd menniük. Mi meg már nem a boldogságot, hanem a félelmet és a szomorúságot látjuk a távolba révedő tekintetekben.

false

 

Jelenet a filmből

Schanze kamerája a kezdetektől fogva követte a történéseket, így látjuk a falugyűléseket, a kitelepítést és Jairo elszántáságát is. Mert elsősorban róla szól ez a film, és arról, hogy van egy ember, aki nem adja fel. Bár sejti, hogy nem győzhet, de nem akarja elfogadni az igazságtalanságot. Elmegy Svájcba is, és csak azért is elmondja a bányavállalat illetékeseinek, hogy ez így nincs rendben. Csak mosolyognak rajta, mi meg legszívesebben ordítanának.

Így szép az élet (La Buena Vida). Német–svájci–kolumbiai dokumentumfilm, 97 perc, 2015. Vetítik: Művész, nov. 15. (szerda), 20.00; Toldi, nov 16. (csütörtök), 16.00

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet a Verzió Filmfesztivál ideje alatt is, mert minden nap új kritikával jelentkezünk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.