Egy férfi, aki felvette a harcot a hatalmasokkal

  • Gera Márton
  • 2017. november 14.

Mikrofilm

Kezdődik a Verzió: holnapra ajánljuk az Így szép az életet. Remek film.

Mit lehet csinálni, ha egyik nap bejelentik, hogy jövő hónaptól nem ott fogtok élni, ahol eddig, mert a helyi szénbánya terjeszkedik, a fejtő mélyül, és nektek nincs maradásotok? Nyilván van az általános reakció, a beletörődés; az elfogadása annak, hogy nagy emberek nagy döntéseivel szemben úgysem lehet felvenni a kesztyűt, el kell az ilyet fogadni. De van a kevésbé általános válasz, amikor jön valaki, aki nem hagyja magát, rámutat az igazságtalanságokra, és megküzd azért, amit fontosnak tart.

Jairo Fuentes

Jairo Fuentes

Jelenet a filmből

Egy ilyen emberről szól ez a doksi. A férfit Jairo Fuentesnek hívják, és vélhetőleg nem ismeri senki, aki nem Kolumbiában él. Ő a vezetője Tamaquito falu közösségének az ország északi részén, az erdő közepén. Ott, ahol pont van egy felfoghatatlanul nagy külszíni fejtésű szénbánya, és hát ahogy az lenni szokott, a terjeszkedés folyamatos, a fejtő egyre csak mélyül, és olyan területeket ér el, ahol emberek élnek. Így Jairo kis faluját is, ahonnan ki kellene költözni, mivel ez az elvárás. Itt viszont kissé másként gondolják, vagy legalábbis Jairo mondja azt, hogy legalább legyen valami konszenzus, ne elégedjünk meg annyival, hogy kedvesen mosolygó emberek beszélnek arról, hogy majd pszichológusok fognak segíteni feldolgozni a kitelepítést a lakosoknak.

THE GOOD LIFE - LA BUENA VIDA (Offical Trailer)

The village of Tamaquito lies in the forests of Colombia. Here, nature provides the people with everything they need. But the Wayúu community's way of life is being destroyed by the vast and rapidly growing El Cerrejón coal mine. Determined to save his community from forced displacement, young and charismatic leader Jairo Fuentes sets out to negotiate with the mine's operators.

Az Oscar-díjas Jens Schanze visszafogott módszerekkel dolgozik: nincsenek unalmas szakértők, inkább magát az életet, a megszokott rend szerint zajló hétköznapokat látjuk. Leülnek a falu lakosai, és elkezdenek beszélni, egyikük elmondja, hogy egyedül maradtak ebben a küzdelemben, aztán nézzük, ahogy kimennek vadászni, belemennek a folyóba, és innen nézve persze nehéz elhinni, de boldogok. Csak pont ettől az élettől akarják őket megfosztani, és jön a szokásos műsor: mosolyogós emberek jönnek, akik elmondják, miért lesz nekik jobb, hová kell majd menniük. Mi meg már nem a boldogságot, hanem a félelmet és a szomorúságot látjuk a távolba révedő tekintetekben.

false

 

Jelenet a filmből

Schanze kamerája a kezdetektől fogva követte a történéseket, így látjuk a falugyűléseket, a kitelepítést és Jairo elszántáságát is. Mert elsősorban róla szól ez a film, és arról, hogy van egy ember, aki nem adja fel. Bár sejti, hogy nem győzhet, de nem akarja elfogadni az igazságtalanságot. Elmegy Svájcba is, és csak azért is elmondja a bányavállalat illetékeseinek, hogy ez így nincs rendben. Csak mosolyognak rajta, mi meg legszívesebben ordítanának.

Így szép az élet (La Buena Vida). Német–svájci–kolumbiai dokumentumfilm, 97 perc, 2015. Vetítik: Művész, nov. 15. (szerda), 20.00; Toldi, nov 16. (csütörtök), 16.00

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet a Verzió Filmfesztivál ideje alatt is, mert minden nap új kritikával jelentkezünk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.