Bolygónkon évente megszámlálhatatlan fát pusztítanak el törvénytelenül – már persze azon az eleve felfoghatatlan mennyiségen felül, amit legálisan vágnak ki az erdők „jogos” tulajdonosai. Hogy csak a szomszédunkba nézzünk: egyedül Romániában évente 20 millió köbméternyi faanyagot termelnek ki illegálisan lelketlen és ezzel arányosan pénzsóvár bűnözők. A kérdés persze az, hogyan lesz a kidöntött fatörzsekből értékes, és immár gondosan lepapírozott, látszólag legálisan a vevők elé kerülő faáru – ennek megy utána országhatárokat nem ismerő nyomozása során egy vakmerő, patinás történelmi nevet viselő fiatalember, nyomában román, osztrák és német filmkészítőkkel. Alexander (Sascha) von Bismarck az Environmental Investigation Agency nevű amerikai NGO igazgatója, aki nemzetközi stábjával közösen, beépülve, álcázva deríti fel a szintén nemzetközi alapon működő farablók bűntetteit. Az ifjú Von Bismarck valóságos mestere a rejtett kamerák elhelyezésének, ami egyben megszabja a film képi világát is: fenséges, néha szinte érintetlennek tűnő erdőségek és rút tájsebek látványa váltakozik a nyomozás és felderítés, leginkább a famaffia dollármilliárdokat mozgató ravaszkodásának gomblyukból felvett jeleneteivel. A film legfőbb erénye, hogy akad egy dokumentumfilmekben ritkán látható valódi főhőse, a kékvérű erdei detektív, aki a fekete pénz nyomába ered, ami bűnszervezetek (no és korrupt hivatalnokok) zsebeibe áramlik. Eközben a gyanútlan vásárló hazaviszi a szakboltból a jó áron megvett padlódeszkát, és nem is sejti, mekkora árat kell ezért fizetnünk mindannyiunknak.
Figyelmébe ajánljuk
Milyen rendszer az, ahol az emberrablók fizetik a kenőpénzt? Budapesten vetítették az iráni rendező Arany Pálma-díjas filmjét
A Budapesti Nemzetközi Filmfesztiválon játszották Dzsafar Panahi Csak egy baleset cínű alkotását, amely hétköznapi emberek története az iráni rezsimben, egy végtelenül izgalmas thrillerben feldolgozva. Kritika.
Fiúk a barakkból
Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.
Lehetnénk jobban is
Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.
Rákosrendezőt elbukta, a Belügyminisztérium épületét vihette az emírségekbeli befektető
Magyarország borvirágos ábrázata: Nagy Feró a rendszer arcává vált
A kamu Magyar Péter-videók és -szövegek a korábbi fideszes kampányok logikus folytatását jelentik
„Ők nem láthatatlanok”
A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.
Polgár Csaba: „Van pénz, de ezzel inkább az ideológiát szolgálják ki, és nem a kultúrát”
A szándékos tudatlanságról: miért nem akarunk politikai szempontból érzékeny tényeket megismerni?
Az egykori zsidó lakosságnak állít emléket a magyar kisebbség Nagyváradon
„Ez az identitásom része”
Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.