Bolygónkon évente megszámlálhatatlan fát pusztítanak el törvénytelenül – már persze azon az eleve felfoghatatlan mennyiségen felül, amit legálisan vágnak ki az erdők „jogos” tulajdonosai. Hogy csak a szomszédunkba nézzünk: egyedül Romániában évente 20 millió köbméternyi faanyagot termelnek ki illegálisan lelketlen és ezzel arányosan pénzsóvár bűnözők. A kérdés persze az, hogyan lesz a kidöntött fatörzsekből értékes, és immár gondosan lepapírozott, látszólag legálisan a vevők elé kerülő faáru – ennek megy utána országhatárokat nem ismerő nyomozása során egy vakmerő, patinás történelmi nevet viselő fiatalember, nyomában román, osztrák és német filmkészítőkkel. Alexander (Sascha) von Bismarck az Environmental Investigation Agency nevű amerikai NGO igazgatója, aki nemzetközi stábjával közösen, beépülve, álcázva deríti fel a szintén nemzetközi alapon működő farablók bűntetteit. Az ifjú Von Bismarck valóságos mestere a rejtett kamerák elhelyezésének, ami egyben megszabja a film képi világát is: fenséges, néha szinte érintetlennek tűnő erdőségek és rút tájsebek látványa váltakozik a nyomozás és felderítés, leginkább a famaffia dollármilliárdokat mozgató ravaszkodásának gomblyukból felvett jeleneteivel. A film legfőbb erénye, hogy akad egy dokumentumfilmekben ritkán látható valódi főhőse, a kékvérű erdei detektív, aki a fekete pénz nyomába ered, ami bűnszervezetek (no és korrupt hivatalnokok) zsebeibe áramlik. Eközben a gyanútlan vásárló hazaviszi a szakboltból a jó áron megvett padlódeszkát, és nem is sejti, mekkora árat kell ezért fizetnünk mindannyiunknak.
Figyelmébe ajánljuk
A fejünkre nőttek
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
Vasárnap az írek elleni meccs pont addig tartott, ameddig
Megtörténhet-e, hogy egy körzetet, ahol tiszás és ellenzéki jelölt is indul, megnyer a Fidesz?
Mitől különleges a MáSzínház Ha én… című előadása?
Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál
