Így néz ki a fiatal Tony Soprano a Maffiózók előzményében

  • narancs.hu
  • 2021. július 1.

Mikrofilm

Megérkezett a The Many Saints of Newark előzetese!

Az 1990-es-2000-es évek kultikus sorozatai ismét aranykorukat érik. A streamingszolgáltatóknak köszönhetően ugyanis nézők új generációit hódítják meg, és természetesen az egykori fanok sem feledték még el kedvencüket. A Jóbarátok ismételt összeállása után egy másik sikershow, a Maffiózók is visszatér: The Many Saints of Newark címmel előzményfilm készült, amely a főszereplő, Tony Soprano fiatalkorát mutatja be.

Az 1999-2007 között az HBO-n futó Maffiózók igazi kritikus- és közönségkedvencnek számított: 21 Emmy-díjat nyert, és még a sorozatboom előtti időkben nagy szerepet játszott abban, hogy a tévéműsorokat is komoly művészeti alkotásnak, és ne a mozik kistestvérének, másodlagos produktumoknak tartsa a közvélemény. A show Tony Sopranot, a New Jersey-i maffia fejét mutatja be, aki személyes és szakmai gondjaival igyekszik megbirkózni, és ebben egy pszichoterapeuta segítségét kéri.

Az előzményfilm 1967-ben játszódik, és a fiatal Tony Soprano felemelkedésére, valamint nagybácsijával való kapcsolatát koncentrál. A produkció egyik különlegessége, hogy a főszerepet az eredeti karaktert játszó James Gandolfini fia, Michael Gandolfini játssza – előbbi 2013-ban hunyt el. A rajongók számára bizakodásra adhat okot, hogy a forgatókönyvet a Maffiózók eredeti alkotója, David Chase írta, a rendező pedig az az Alan Taylor lesz, aki kilenc epizódot is renedzett, az egyikért ráadásul Emmy-t is nyert.

A The Many Saints of Newarkot a tengerentúlon október 1-jén mutatják be a moziban, az HBO Max-on pedig ugyanekkortól 31 napon keresztül streamelhető is lesz.

A Maffiózók - The Sopranos című sorozatról korábban írt kritikánk itt olvasható: 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.