Itt a Netflix alternatívája: ingyen nézhető filmritkaságok és művészfilmek

  • Szabó Ádám
  • 2019. június 20.

Mikrofilm

Spike Jonze és Gus van Sant egy-egy műve után most egy rég elveszettnek hitt francia rövidfilm nézhető, de csak egy hétig.

Habár a világ a Netflixre és a mellé felsorakozni igyekvő Disney-re, Apple-re és Warner Bros.-ra figyel, a hagyományos csatornák pedig erőiket egyesítve próbálnak túlélni, a legnagyobb játékosokon is túl van streaming-élet.

Ha például unja már a csapból is ömlő szuperhősös filmeket, vagy az egy kaptafára készülő világvége-sorozatokat és Trónok harca-koppintásokat, rajong a független és avantgárd filmekért, ráadásul nem szívesen fizet az interneten fogyasztott tartalmakért, a Le Cinéma Clubot önnek találták ki.

Az aprócska filmes oldalt egy függetlenfilmes producer,

Marie-Louise Khondji alapította

2015 júliusában – ezzel szeretett volna egy olyan platformot létrehozni, ami nem több ezer címes választéka miatt vonzó, hanem a gondosan válogatott filmek miatt.

Épp ezért a site-on minden héten egyetlen film érhető el ingyenesen; olyan, feltörekvő tehetségektől vagy művészfilmes berkekben ismertebb rendezőktől, akikre érdemes odafigyelni. Az eddig szenvedélyből készített oldal a közelmúltban egyre több nézőt szerzett, és ahogy a Chanel szponzorként beszállt, lassan valódi üzletté alakult, ráadásul ki is bővült: exkluzív fotógaléria érhető el (Alan J. Pakula Az elnök emberei című 1976-os filmjének forgatásakor készített standfotók böngészhetőek), és interjúk is olvashatóak olyan feltörekvő filmkészítőkkel, mint például a Sundance-en díjazott Joe Talbot. A fejlődés a filmválasztékon is érezhető: ezen a héten egy igazi ritkaság,

Claire Denis sokáig elveszettnek hitt 40 perces rövidfilmje,

a Keep It for Yourself nézhető. A fekete-fehér film egy francia nő romantikus viszontagságait követi nyomon New Yorkban. Ez Denis egyetlen Amerikában forgatott filmje, ami eredetileg egy szkeccs-sorozat részeként készült – az egyetlen kikötés az volt, hogy szerepelnie kell benne egy Figaro kocsinak. Erre a szabályra húzott fel a rendezőnő egy love storyt, mely egyben tisztelgés is egy rég nem létező New York előtt.

Claire Denis filmrendező

Claire Denis filmrendező

Fotó: MTI/EPA/Javier Etxezarreta

 

Khondji, a Le Cinéma Club alapítója épp a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra utazott, amikor a repülőn összefutott Denisszel. Mesélt neki a projektjéről és engedélyt kért, hogy a Keep It for Yourselfet is műsorra tűzhessék – a rendezőnő azonnal beleegyezett, de nem volt saját példánya a filmből.

Végül egy japán VHS-en sikerült megtalálni a teljes szkeccssorozatot, amit egy ausztrál felhasználó árult eBay-en. A közelmúltban olyan rendezők korai, vagy kevésbé ismert filmjei voltak elérhetőek, mint  Agnès Varda, Gus Van Sant vagy Spike Jonze; de a folytatás is erősnek ígérkezik: jövő héten Chris Marker felújított The Koumiko Mystery című műve érkezik, majd Yasujiro Ozu egy alkotása következik.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.