Film

Mi

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 28.

Mikrofilm

Előfordul, hogy valakinek bejön az élet: gyönyörű feleség, két szép gyerek, frissen vásárolt nyaraló, ami mellé még motorcsónakra is telik. Persze lehetne még ennél is fényesebb a helyzetük, mint a szomszéd fehér családé: a villájuk nagyobb, motorcsónakjuk gyorsabb, a gyerekeik még szebbek. Vannak azonban, akik ugyanúgy dolgoznak, sőt még többet is gürcölnek, mégsem tudnak egyről a kettőre jutni. Ők ugyanúgy családot alapítanak, és a lehető legjobb életszínvonalat akarják elérni – csakhogy számukra a szép, gondtalan élet mindig álom marad.

A Miben ez a margóra szorult réteg lázad fel. Jordan Peele rendező a Tűnj el! sikere és Oscar-díja után ismét éjfekete komédiába csomagolt horror/thrillerben igyekszik látleletet adni korunkról – a végeredmény pedig pont azért veszettül szórakoztató, mert műfaji filmként és allegóriaként is működik, de egyik aspektusában sem veszi véresen komolyan magát.

A Mi tele van nem tolakodó, de egyértelmű aktuálpolitikai utalásokkal – véletlen például, hogy eredeti címe (Us) a cselekmény helyszínére (Egyesült Államok) is utal? Aligha. A film ugyanis az amerikai társadalmon végighúzódó törésvonalat hivatott bemutatni – azt, hogy míg kevesek egyre jobban élnek, a többség semmit sem észlel a felívelő gazdasági mutatókból, vagy a világ legnagyszerűbb országának közhelyéből. A Mitől nem áll távol a hatásvadászat, és Freudot sem lett volna feltétlenül muszáj belekeverni – mégis, ilyen bravúrosan szórakoztató és mégis rémisztő magyarázatot még nem láthattunk arról, hogyan került Donald Trump hatalomra.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”