Film

Mi

  • Szabó Ádám
  • 2019. április 28.

Mikrofilm

Előfordul, hogy valakinek bejön az élet: gyönyörű feleség, két szép gyerek, frissen vásárolt nyaraló, ami mellé még motorcsónakra is telik. Persze lehetne még ennél is fényesebb a helyzetük, mint a szomszéd fehér családé: a villájuk nagyobb, motorcsónakjuk gyorsabb, a gyerekeik még szebbek. Vannak azonban, akik ugyanúgy dolgoznak, sőt még többet is gürcölnek, mégsem tudnak egyről a kettőre jutni. Ők ugyanúgy családot alapítanak, és a lehető legjobb életszínvonalat akarják elérni – csakhogy számukra a szép, gondtalan élet mindig álom marad.

A Miben ez a margóra szorult réteg lázad fel. Jordan Peele rendező a Tűnj el! sikere és Oscar-díja után ismét éjfekete komédiába csomagolt horror/thrillerben igyekszik látleletet adni korunkról – a végeredmény pedig pont azért veszettül szórakoztató, mert műfaji filmként és allegóriaként is működik, de egyik aspektusában sem veszi véresen komolyan magát.

A Mi tele van nem tolakodó, de egyértelmű aktuálpolitikai utalásokkal – véletlen például, hogy eredeti címe (Us) a cselekmény helyszínére (Egyesült Államok) is utal? Aligha. A film ugyanis az amerikai társadalmon végighúzódó törésvonalat hivatott bemutatni – azt, hogy míg kevesek egyre jobban élnek, a többség semmit sem észlel a felívelő gazdasági mutatókból, vagy a világ legnagyszerűbb országának közhelyéből. A Mitől nem áll távol a hatásvadászat, és Freudot sem lett volna feltétlenül muszáj belekeverni – mégis, ilyen bravúrosan szórakoztató és mégis rémisztő magyarázatot még nem láthattunk arról, hogyan került Donald Trump hatalomra.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.