Film

Egy fiú hazatér

  • - kg -
  • 2019. április 28.

Mikrofilm

A karácsonyi hazatérők külön kis műfajt képeznek, sőt, nem is olyan kicsit, hiszen – szemben például a hála­adáskori hazatérőkkel – rengeteg nemzet filmgyártásában felbukkanhatnak, így lobbierejük is számottevő. Peter Hedges rendező rég maga mögött tudhatja a hálaadáskori pulyka körüli családi bonyodalmak keserédes feldolgozását (Pieces of April), így magasabb osztályba lépvén joggal formálhatott igényt egy karácsonyi családi dráma elkészítésére.

Ennyivel azonban a forgatókönyvírást is sűrűn gyakorló alkotó nem érte be, és az időközben kisebbfajta sztárrá cseperedett fiára (Lucas Hedges) a karácsonykor hazatérő drogfüggő fiú szerepét osztotta. Ifjabb Hedges eddig is mindig jelesre vizsgázott világfájdalomból, annak is az amerikai kisvárosban megtermő fajtáiból – az ebben a sportágban mutatott kimagasló teljesítményéért egyszer már Oscarra is jelölték. Könnyen lehet, hogy most is hiteles, amit művel, nem kizárt, hogy tényleg úgy fest egy rehabról hazaeső fiú, ahogy azt a 22 éves színész előadja. Hedges beleélése Julia Roberts anyaalakításával jár egy csomagban, ami a film eladhatósága szempontjából mindenképpen pluszt jelent, de már rég esedékes egy olyan rendelet, amely bizonyos sztárság felett határozottan tiltja a küzdelmes életű kisvárosi anyák eljátszását. Bár a nagy színésznő jelentős távolságokat beautózva és komoly homlokráncolással bizonyítja az „anya csak egy van” örök igazságát, a felfagyott utakon megejtett drámai jövés-menés ellenére is úgy fest, mint az a híresség, aki egy jelmezes fogadáson átlagembernek öltözött.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.