Film

Egy fiú hazatér

  • - kg -
  • 2019. április 28.

Mikrofilm

A karácsonyi hazatérők külön kis műfajt képeznek, sőt, nem is olyan kicsit, hiszen – szemben például a hála­adáskori hazatérőkkel – rengeteg nemzet filmgyártásában felbukkanhatnak, így lobbierejük is számottevő. Peter Hedges rendező rég maga mögött tudhatja a hálaadáskori pulyka körüli családi bonyodalmak keserédes feldolgozását (Pieces of April), így magasabb osztályba lépvén joggal formálhatott igényt egy karácsonyi családi dráma elkészítésére.

Ennyivel azonban a forgatókönyvírást is sűrűn gyakorló alkotó nem érte be, és az időközben kisebbfajta sztárrá cseperedett fiára (Lucas Hedges) a karácsonykor hazatérő drogfüggő fiú szerepét osztotta. Ifjabb Hedges eddig is mindig jelesre vizsgázott világfájdalomból, annak is az amerikai kisvárosban megtermő fajtáiból – az ebben a sportágban mutatott kimagasló teljesítményéért egyszer már Oscarra is jelölték. Könnyen lehet, hogy most is hiteles, amit művel, nem kizárt, hogy tényleg úgy fest egy rehabról hazaeső fiú, ahogy azt a 22 éves színész előadja. Hedges beleélése Julia Roberts anyaalakításával jár egy csomagban, ami a film eladhatósága szempontjából mindenképpen pluszt jelent, de már rég esedékes egy olyan rendelet, amely bizonyos sztárság felett határozottan tiltja a küzdelmes életű kisvárosi anyák eljátszását. Bár a nagy színésznő jelentős távolságokat beautózva és komoly homlokráncolással bizonyítja az „anya csak egy van” örök igazságát, a felfagyott utakon megejtett drámai jövés-menés ellenére is úgy fest, mint az a híresség, aki egy jelmezes fogadáson átlagembernek öltözött.

Forgalmazza az ADS Service

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.