Sorozatgyilkos-thrillerért kapott Arany Pálmát a kannibálfilmjéről ismert rendezőnő

  • narancs.hu
  • 2021. július 18.

Mikrofilm

A fiatalos és határfeszegető radikalizmust díjazták Cannes-ban.

A Titán című francia pszichológiai thrillernek, Julia Ducournau rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 74. cannes-i fesztivál zsűrije - jelentette be Spike Lee zsűrielnök a díjkiosztó legelején. Az amerikai rendező véletlenül kotyogta ki a fődíjas film címét, miközben a legjobb férfi alakítás díját kellett volna a zsűrinek átadnia.

A 37 éves rendezőnő a versenyprogram legfiatalabb rendezője, alkotása pedig a 24 alkotás közül a legradikálisabb film. A Titán ősztől látható a magyar mozikban, a Mozinet forgalmazásában.

A horror és a pszichológiai thriller határán mozgó film főhőse egy sorozatgyilkos pszichopata táncosnő és egy, a tíz éve eltűnt fiát kereső tűzoltó (Vincent Lindon) találkozásáról szól. A film főszerepét alakító Agathe Rousselle - aki először játszott filmben - a fesztivál egyik nagy felfedezettje.  

A horrorfilmek rajongóként is ismert rendezőnő - akinek Sharon Stone amerikai színésznő adta át a fődíjat - köszönetet mondott a zsűrinek, amiért "a filmes élményeinkben és az életünkbe is több sokszínűségre szólít fel, és köszönet azért is a zsűrinek, hogy hagyta beengedni a szörnyeket".

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat megosztva ítélte oda egy iráni és egy finn filmnek.

Az iráni Egy hős az Oscar-díjas Nader és Simin - Egy elválás története című film rendezőjének, Aszgar Farhadinak újabb alkotása ismételten olyan morális kérdéseke feszeget (hiúság, lelkifurdalás, becsület), amelyek lehetetlenné teszik a boldogságot és az előrejutást az iráni társadalomban.

A finn alkotás egy fiatal rendezőnek, Juho Kuosmanennek egy oroszországi vonatozásról szóló Hatos kupé című filmje.

A legjobb rendezés díját az Annette című angol nyelvű zenés film francia rendezőjének, a legendás Leos Carax-nak ítélte a zsűri, a rendező az emlékezetes Holy Motors után jelentkezett új filmmel.

A giccsességet művészi eszközként vállaló musicalfilm, az amerikai Sparks art-pop duó ötlete alapján készült Annette, az Oscar-díjas Marion Cotillard-ral és Adam Driverrel a főszerepben.

A filmet ősztől vetítik Magyarországon a Mozinet forgalmazásában.

A legjobb forgatókönyv díját Hamagucsi Rjuszuke japán rendező Drive My Car című alkotása kapta, amely Murakami Haruki bestseller szerző Férfiak nők nélkül című novelláskötetének egyik története alapján készült. A háromórás alkotás egy színházi rendező és egy fiatal lány találkozása, akiknek a múltjukkal kell szembesülniük.

A japán film kapta meg egyébként a legjobb film díját a nemzetközi filmkritikusok szövetségétől, a FIPRESCI-től.

A zsűri díját megosztva, formájában két nagyon radikális film kapta: Nadav Lapid izraeli rendező újabb vádirata hazája kormánypolitikája ellen (Ahed térde), és az Arany Pálmát már 2010-ben elnyerő Apicsatpong Viraszethakul thaiföldi rendező Kambodzsában angolul forgatott, Memoria című szürreális alkotása Tilda Swintonnal és Jeanne Balibarral a főszerepben. Viraszethakulnak ez az első angolul beszélő alkotása. Arról, hogy a thaiföldi rendező csendes-misztikus filmjei hogyan nyitják fel a befogadó tudatát, itt írtunk pár keresetlen szót. 

A legjobb férfi alakítás díjat Caleb Landry Jones érdemelte ki Justin Kurzel Nitram című filmjében nyújtott alakításáért, amely a 35 áldozatot követelő, 1996-ban Port Arthurban elkövetett lövöldözés történetét dolgozza fel, a tömeggyilkos személyiségre koncentrálva.

 Renate Reinsve norvég színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Joachim Trier A világ legrosszabb embere című filmjében nyújtott alakításáért, amely egy okos és szép, de magát folyamatosan megkérdőjelező mai harmincas lány magára találásának folyamatát és szerelmi életét mutatja be 12 fejezetben. A könnyed hangvételű filmet ősszel mutatják be a magyar mozikban a Mozinet forgalmazásában.  

A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát Yi Tang hongkongi rendező A világ minden hollója kisfilmje kapta, a brazil Jasmin Tenucci Augusztusi ég című rövidfilmje pedig elismerő oklevelet kapott.

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Antoneta Alamat Kusijanovic horvát rendezőnő Murina filmje kapta, amelyet a Rendező kéthete elnevezésű válogatásban mutattak be.

Életművének elismeréséül Marco Bellocchio olasz rendező tiszteletbeli Arany Pálma-díjban részesült, amelyet kollégájától, Paolo Sorrentinótól vehetett át. (MTI / Narancs)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.