Úgy kellett élnie, ahogy előírták, aztán rászakadt a világ

  • SzSz
  • 2023. november 25.

Mikrofilm

Megnéztük a Szabadítót a Verzión.

Mint számos pszichológiai kutatás és hétköznapi megfigyelés is bizonyítja, a teljes szabadság és a végtelen számú választási lehetőség inkább csak gúzsba köti az embert. Mintha ezt bizonyítaná Lólé Attila története is: rossz családi körülmények között nőtt fel, bármiféle útmutatás vagy korlátozás nélkül. Drogokhoz nyúlt, sötét ügyekbe keveredett, a bíróság 18 alkalommal ítélte el – Hajnal Gergely rendező akkor csatlakozott hozzá, amikor hat év után újra szabad emberré vált.

A börtön szigorú, fegyelmezett világa rendszert vitt az életébe, letette a drogokat, megtalálta Istent; teljesen új emberként igyekszik újrakezdeni életét. Míg azonban odabent nem volt választása, úgy kellett élnie, ahogy előírták, idekint ismét válaszút elé kerül: hol lakjon, mit dolgozzon, és elsősorban mit kezdjen az életével?

 
Fotó forrása: Verzió Filmfesztivál
 

Attila csillogó szemével, megkapó előadásmódjával, lelkesedésével és őszinteségével a tökéletes alanynak bizonyul, Hajnal pedig sokszor nem is tesz mást, csak követi őt, amint meglátogatja régi környékét, prevenciós előadásokat tart az iskolában, vagy épp Kosztolányit idéz, vagy Babits arc poeticáját fejtegeti. Sokszor másfél óráig elnéznénk még, mert ritka az ilyen ember, aki saját bűneit és kétségeit is képes tisztán látni: vacilál, hogy szerzetesnek álljon, esetleg családot alapítson. Előbbi esetben a rend szigorú előírásainak kellene megfelelnie, utóbbi során családtagjaiért lesz kénytelen felelősséget vállalni. Bárhogy is dönt, példája azt bizonyítja: soha nem késő újrakezdeni, saját magunk megismerése pedig az első lépés a teljesség és a teljes élet felé.

Vetítik: 25-én, 20.30, Corvin – Kabos; 27-én, 18.15, Toldi – Kisterem

A Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadása öt oldalas mellékletben foglalkozik a Verzió Filmfesztivállal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.