Vincent Cassel a Magyar Narancsnak: "A meztelenséggel semmi gondom"

Mikrofilm

Párizsban csíptük el a francia filmsztárt. Új filmjében borzalmasan fest és mindent megmutat.

Új filmje, a Fleuve Noir komor zsarutörténet, de nemcsak erről kérdezgettük a színészt, hanem olyan politikai aktualitásokról, mint a tüntető sárgamellényesek és a brazil elnökválasztás. Vincent Cassellel Köves Gábor találkozott Párizsban, az interjú a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. Ízelítő:

Magyar Narancs: A Fleuve noirban egy látványosan lerobbant zsarut játszik. Ne vegye sértésnek, de úgy fest, mintha a Notre Dame-i toronyőr kelt volna életre.

Vincent Cassel: Dicséretnek veszem, mert ez volt a szándékom. Úgy volt, hogy Gérard Depardieu játssza ezt a zsarut, de Gérard-nak valami kis problémája akadt, ott kellett hagynia a filmet. Brazíliában ért a telefon, hogy lenne ez a szerep, épp Gauguint készültem eljátszani. Nagy fogyásban voltam emiatt, szigorúan zöldségen-gyümölcsön éltem, plusz mindennap sport. Sajnos remek formában voltam. Sajnos, mert a zsaru viszont borzalmas állapotban volt. Nem volt időm a testemet felkészíteni az új szerepre, nem voltam sem kövér, sem piás, sem beteges kinézetű. Úgy döntöttem, színlelni fogok a commedia dell’arte nemes hagyományai szerint...

(...)

A sztár és a szerző

A sztár és a szerző a közös szelfin

Fotó: Köves Gábor

MN: Valóban pőrére van vetkőztetve ez az alak, akit a Fleuve noirban játszik. A szó szoros értelmében is. A meztelenség ezek szerint nem feszélyezi. Végül is a munka része.

VC: Nem is csak a munkának, az életnek is....

Cassel a Fleuve Noirban

Cassel a Fleuve Noirban

 

MN: Ha meztelen jelenete van, zárt forgatást rendel el?

VC: A meztelenséggel semmi gondom. Azzal van gondom, ha a filmesek különösebb ok nélkül alkalmazzák. Most, hogy az interneten pillanatok alatt elterjed minden, ha az embe­rek meglátnak egy pucér női mellet vagy egy péniszt, az minden másról eltereli a figyelmet. Ha a meztelenség a történetet szolgálja, benne vagyok, de ha csak azért van, mert az milyen cool, azt nem vállalom.

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. A lap csütörtöktől az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.