Az emberek ismét megőrülnek a Szellemirtóktól

  • Szabó Ádám
  • 2019. január 29.

Mikrofilm

Az eredeti klasszikust még mindig rajongás övezi, az újabb folytatások viszont óriási elégedetlenséget váltottak ki.

Év elején érkezett a hír, hogy Jason Reitman rendezésében 2020-ban új Szellemirtók-film érkezik, ami az ígéretek szerint az eredeti univerzumban játszódik majd – jelentsen ez bármit.

A hír óriási vitákat váltott ki internet-szerte, csak úgy, mint a legutóbbi rész. De mi ez a felháborodás egy több mint 30 éves film folytatásaival kapcsolatban? Ennek próbált utánajárni az AV club cikke. „Dick move” – szabad fordításban: köcsög húzás – így kommentálta a legújabb filmmel kapcsolatos híreket Leslie Jones, a 2016-os Szellemirtók egyik főszereplője.

false

 

Paul Feig rebotja a trollok egyik kedvenc gumicsontja volt. A korszellemmel összhangban női főszereplőkkel készült, ami sokakat kiakasztott; majd kijött a film trailere, ami hamar az internet legutáltabb előzetesévé vált; a Youtube-örökrangsorban ma is ez a 34. legtöbb dislike-ot kapott videó – ekkor pedig még semmit nem lehetett tudni arról, milyen maga a film. Az utálat tehát egyértelműen a női szereplőknek szólt.

A hímsoviniszta internetes lejárató kampányt szerény bevételek követték:

mivel Amerikában még gyártási költségeit sem hozta vissza, méretes bukásnak könyvelték el a filmet.Jones felháborodása tehát annak szól, hogy a trollok és a boksz office-bukta után a stúdió úgy döntött, felhagy a női vonallal, és visszatér a gyökerekhez. Mégis, az internet ismét elégedetlenkedik.

Az AV club cikkírója szerint ennek főleg a nosztalgia az oka: mivel a rajongók úgy érzik, egyszer már megégették magukat a három évvel ezelőtti próbálkozással, nem akarják, hogy ismét kedvenc filmjüket zaklassák. Bár az évi összesített bevételek továbbra is arról tanúskodnak, hogy megéri folytatásokat és újrázásokat gyártani, a Rotten Tomatoes nevű, kritikákat összesítő oldal kiszámolta, hogy a remake-ek és rebootok átlagosan még fele olyan jók sincsenek, mint az eredeti filmek.

false

 

Ami az 1984-es film szereplőgárdáját illeti, Dan Aykroyd bármiben benne lenne, akár egy Stranger Things-szerű, tini-Szellemirtókba is; Bill Murray a pletykák szerint hallani sem akar róla; Harold Ramis pedig, akire a csapatot összetartó erőként hivatkoztak, 2014-ben meghalt. Kérdés tehát, hogy mi valósulhat meg a már most hangoztatott marketingszövegből, miszerint az új film az „igazi” Szellemirtók-rajongóknak készül majd, annak hangnemében.

Az eredeti film rendezője, Ivan Reitman – aki egyébként az új filmet rendező Jason Reitman édesapja – ezúttal producerként szállt be a projektbe.

Abba valószínűleg ő sem reménykedik már,

hogy sikerül megismételni a ’84-es film sikerét;

ez az 1989-es második résszel neki sem jött össze. Az eredeti mozi igazi intézménynek számít: a belőle készült rajzfilmet például itthon is játszották a kertévék, a főcímdala, az aranyköpései, a jelmezek és kultikus kellékek ismertek Magyarországon is – mégis, a közelében sem járunk annak, amilyen rajongás Amerikában övezi a Szellemirtókat.

false

 

Az első tervek szerint a film még egy űrben játszódó horror-komédia-sci-fi-családi film hibrid lett volna; ennek valamennyi eleme megtalálható ugyan a kész filmben is, Ivan Reitman azonban a látványos megoldások helyett inkább a figurákra koncentrált, és egy buddy comedyt kreált az ötletből.

Elvégre senki nem a szellemek miatt szereti a Szellemirtókat. Reitman szerint a film máig tartó kultusza is a szereplők közötti kiváló összhangnak köszönhető, illetve annak, hogy a téma ellenére a megvalósítás igencsak családbarát. És persze ott van a sokat emlegetett nosztalgiafaktor is.Reitman a ’84-es Szellemirtók előtt készítette el a Bombázók a seregnek című filmet, amiben a deadpan humort, valamint a Murray, Ramis és közte lévő kémiát is tesztelte – és minden remekül működött.

Bill Murray generációja ironikus, semmittevő lázadójává vált,

ami tökéletesen illeszkedett Aykroyd kisfiús lelkesedéséhez és Ramis merevségéhez. A folytatásban bár megvoltak ugyanezek, mégsem sikerült megismételni az első rész sikerét: eltűnt a frissesség, a keresetlen báj és a humor sem volt már a régi.

false

 

Egy megbukott reboot-kísérlet után Jason Reitman a jelek szerint ugyanazzal próbálkozik, mint a második epizód: az első rész rajongóira építve akarja eladni azt, ami sokak szerint megismételhetetlen. Ha viszont eltérne az eredeti univerzumtól, és saját vízióját valósítaná meg, mint a 2016-os női változattal Paul Feig, filmje szintén halálra lenne ítélve. Hiába, így jár az ember, ha egy kultfilmez nyúl hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.