Az emberek ismét megőrülnek a Szellemirtóktól

  • Szabó Ádám
  • 2019. január 29.

Mikrofilm

Az eredeti klasszikust még mindig rajongás övezi, az újabb folytatások viszont óriási elégedetlenséget váltottak ki.

Év elején érkezett a hír, hogy Jason Reitman rendezésében 2020-ban új Szellemirtók-film érkezik, ami az ígéretek szerint az eredeti univerzumban játszódik majd – jelentsen ez bármit.

A hír óriási vitákat váltott ki internet-szerte, csak úgy, mint a legutóbbi rész. De mi ez a felháborodás egy több mint 30 éves film folytatásaival kapcsolatban? Ennek próbált utánajárni az AV club cikke. „Dick move” – szabad fordításban: köcsög húzás – így kommentálta a legújabb filmmel kapcsolatos híreket Leslie Jones, a 2016-os Szellemirtók egyik főszereplője.

false

 

Paul Feig rebotja a trollok egyik kedvenc gumicsontja volt. A korszellemmel összhangban női főszereplőkkel készült, ami sokakat kiakasztott; majd kijött a film trailere, ami hamar az internet legutáltabb előzetesévé vált; a Youtube-örökrangsorban ma is ez a 34. legtöbb dislike-ot kapott videó – ekkor pedig még semmit nem lehetett tudni arról, milyen maga a film. Az utálat tehát egyértelműen a női szereplőknek szólt.

A hímsoviniszta internetes lejárató kampányt szerény bevételek követték:

mivel Amerikában még gyártási költségeit sem hozta vissza, méretes bukásnak könyvelték el a filmet.Jones felháborodása tehát annak szól, hogy a trollok és a boksz office-bukta után a stúdió úgy döntött, felhagy a női vonallal, és visszatér a gyökerekhez. Mégis, az internet ismét elégedetlenkedik.

Az AV club cikkírója szerint ennek főleg a nosztalgia az oka: mivel a rajongók úgy érzik, egyszer már megégették magukat a három évvel ezelőtti próbálkozással, nem akarják, hogy ismét kedvenc filmjüket zaklassák. Bár az évi összesített bevételek továbbra is arról tanúskodnak, hogy megéri folytatásokat és újrázásokat gyártani, a Rotten Tomatoes nevű, kritikákat összesítő oldal kiszámolta, hogy a remake-ek és rebootok átlagosan még fele olyan jók sincsenek, mint az eredeti filmek.

false

 

Ami az 1984-es film szereplőgárdáját illeti, Dan Aykroyd bármiben benne lenne, akár egy Stranger Things-szerű, tini-Szellemirtókba is; Bill Murray a pletykák szerint hallani sem akar róla; Harold Ramis pedig, akire a csapatot összetartó erőként hivatkoztak, 2014-ben meghalt. Kérdés tehát, hogy mi valósulhat meg a már most hangoztatott marketingszövegből, miszerint az új film az „igazi” Szellemirtók-rajongóknak készül majd, annak hangnemében.

Az eredeti film rendezője, Ivan Reitman – aki egyébként az új filmet rendező Jason Reitman édesapja – ezúttal producerként szállt be a projektbe.

Abba valószínűleg ő sem reménykedik már,

hogy sikerül megismételni a ’84-es film sikerét;

ez az 1989-es második résszel neki sem jött össze. Az eredeti mozi igazi intézménynek számít: a belőle készült rajzfilmet például itthon is játszották a kertévék, a főcímdala, az aranyköpései, a jelmezek és kultikus kellékek ismertek Magyarországon is – mégis, a közelében sem járunk annak, amilyen rajongás Amerikában övezi a Szellemirtókat.

false

 

Az első tervek szerint a film még egy űrben játszódó horror-komédia-sci-fi-családi film hibrid lett volna; ennek valamennyi eleme megtalálható ugyan a kész filmben is, Ivan Reitman azonban a látványos megoldások helyett inkább a figurákra koncentrált, és egy buddy comedyt kreált az ötletből.

Elvégre senki nem a szellemek miatt szereti a Szellemirtókat. Reitman szerint a film máig tartó kultusza is a szereplők közötti kiváló összhangnak köszönhető, illetve annak, hogy a téma ellenére a megvalósítás igencsak családbarát. És persze ott van a sokat emlegetett nosztalgiafaktor is.Reitman a ’84-es Szellemirtók előtt készítette el a Bombázók a seregnek című filmet, amiben a deadpan humort, valamint a Murray, Ramis és közte lévő kémiát is tesztelte – és minden remekül működött.

Bill Murray generációja ironikus, semmittevő lázadójává vált,

ami tökéletesen illeszkedett Aykroyd kisfiús lelkesedéséhez és Ramis merevségéhez. A folytatásban bár megvoltak ugyanezek, mégsem sikerült megismételni az első rész sikerét: eltűnt a frissesség, a keresetlen báj és a humor sem volt már a régi.

false

 

Egy megbukott reboot-kísérlet után Jason Reitman a jelek szerint ugyanazzal próbálkozik, mint a második epizód: az első rész rajongóira építve akarja eladni azt, ami sokak szerint megismételhetetlen. Ha viszont eltérne az eredeti univerzumtól, és saját vízióját valósítaná meg, mint a 2016-os női változattal Paul Feig, filmje szintén halálra lenne ítélve. Hiába, így jár az ember, ha egy kultfilmez nyúl hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.