Film

X-Men: Sötét Főnix

Mikrofilm

Nagy várakozás előzte meg az X-Men: Sötét Főnixet, hiszen egy közel húsz­éves sagát zár le, amely ráadásul a legrégebbi szuperhős-adaptációval indult (X-Men, 2000). Ez a film adta a mai filmes Marvel-univerzum szikráját. S azzal, hogy a Disney 2018-ban bekebelezte a Foxot, az X-Men tagjai végre csatlakozhatnak a filmes Marvel-univerzumhoz, így talán majd egyenletes minőségű X-Men-adaptációk születhetnek.

Ugyanis – mint erre hivatott elődei – ez a film sem tud mit kezdeni az X-Men legendás Sötét Főnix-sorozatával. Már a 2006-os Az ellenállás vége című epizódba is megpróbálták beépíteni a kozmikus energiát elnyelő és ettől irányíthatatlan, destruktív entitássá váló
Jean Grey történetét, és ami ott idő hiányában nem sikerült, az most színészi és rendezői korlátok miatt fut zátonyra. A merev, hűvös So­phie Turner képtelen átadni a hirtelen hatalmas erőhöz jutó nő belső vívódásait, nem látjuk, hogy egyszerre vonzaná és rémisztené saját ereje, s ettől teljesen átélhetetlenné válik szörnyű pálfordulása. Mellette még mindig izgalmas lehetne a két mentorfigura között feszülő őskonfliktus, ha nem fakó klisékből építkeznének Magneto önemésztő, ezredszerre is meddő traumafeldolgozási és Xavier vak,
naiv embert-mutánst békítő kísérletei. A többi mutáns mind ide-oda hánykolódó gyalog, akik Grey-hez hasonlóan sorozatosan irracionális döntéseket hoznak, de a nagyszabású akciójelenetekben legalább látványosan tudnak elesni. Sótlan, fakó búcsú ez az X-Mentől, csak abban bízhatunk, hogy a világuralomra törő Disney majd jobb gazdája lesz a csapatnak.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.