Fogadjunk be több menekültet – ezt követelték spanyolok százezrei

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. február 19.

Nagytotál

Hatalmas tüntetés volt Barcelonában: mutatjuk, mekkora.

Mintegy 160 ezren követelték egy szombati barcelonai tüntetésen a madridi kormánytól, hogy Spanyolország fogadjon be több menekültet a háború dúlta országokból, például Szíriából – írja az MTI.

Spanyolország eddig csak 1100 menekültet fogadott be abból a 17 ezer 337-ből, amelyet 2015 szeptemberében megígért az onnan számított két éven belül. Tizenötezer-nyolcszáznyolcvannyolcat olaszországi és görögországi táborokból, 1449-et pedig Törökországból és Líbiából kellene befogadnia.

Ada Colau barcelonai polgármester – aki korábban menedékjogi aktivista volt – is részt vett a megmozduláson. Mint a katalán főváros elöljárója már kérte a madridi konzervatív kormányt, hogy Barcelona fogadhasson be több menekültet. Egy decemberi vatikáni konferencián pedig – amely az európai menekültválságról szólt – bírálta a kormány menekültekkel kapcsolatos álláspontját.

A mi házunk a ti házatok – áll a táblán.

false

 

Fotó: MTI/EPA

Ennyien voltak:

false

 

Fotó: MTI/EPA

Ennyien:

false

 

Fotó: MTI/EPA

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.