Ellentmondásos figurából mártír: ki volt a meggyilkolt Trump-párti Charlie Kirk?

Külpol

Az amerikai elnök egyik legfontosabb fiatal támogatója épp a szabad fegyvertartást védte egy vitában, amikor lelőtték. A férfi előtte is igazi neokonzervatív ikon volt, akinek a halálát a Fidesz már elkezdte félremagyarázni.

A magyarországi „polgári jobboldal” kulturális öngyarmatosításának egyik legékesebb példájaként a Fidesz politikusainak szeptember 11-i legfontosabb ügye az, hogy egy nappal korábban lelőtték Charlie Kirket az Egyesült Államokban a Utah Valley Egyetemen. A férfit kórházba szállították, ott halt meg. Charlie Kirkről, akiről a magyarországi szavazók, de meg merjük kockáztatni, még a Fidesz politikusainak nagy része sem igazán tudta tegnap estig, hogy kicsoda. Kirk, szemben például Tucker Carlsonnal, egyáltalán nem volt része a magyar közbeszédnek, viszonylag ritkán idézett tőle még a Fidesz-propaganda is, leszámítva a Hit Gyülekezete lapját, a Heteket, ami már 2024-ben Trump titkos fegyvereként emlegette az influenszert. Pedig Kirk érdekes figura volt, sokkal érdekesebb annál, minthogy a Fidesz egyszerűen arra használja, hogy valamiféle ellenzék által terrorizált szerepbe helyezze saját magát a férfi tragédiáján keresztül. 

 
Egy virág Charlie Kirk emlékére
Fotó: Marielle Scott / MTI

Donald Trump úgy emlékezett meg róla, mint „aki megdobogtatta az Egyesült Államok ifjúságának szívét”. Bár Magyarországról nézve – szerencsére – még mindig nagyon furcsa, hogy egy evangéliumi keresztény figura számít ennyire befolyásosnak a politikában, Trump nem túlzott 31 éves szövetségeséről: 18 évesen ő alapította azt a Turning Point USA névre hallgató szervezetet, aminek rendezvényén egy cikkünk írásakor még ismeretlen merénylő agyonlőtte. A szervezet célja tisza volt: a túlzottan balosnak vagy liberálisnak gondolt egyetemeken terjesztett konzervatív nézeteket, ezzel közvetve segítsen megakadályozni Barack Obama 2012-es újraválasztását. Bár ez nem sikerült, a szervezet tovább élt, hogy aztán a 2024-es amerikai elnökválasztásra Donald Trump egyik legfontosabb támasza legyen.

Kirk igazi modern jobboldali: fiatalos imidzs, lelkes vitázó, naponta jelentkező magyarázó podcastek és persze nagyon aktív közösségi médiás jelenlét, amivel bátran szállt bele az amerikai jobboldal kedvenc témáiba: transzneműek, védőoltások, klímaváltozás, és persze azok a családi értékek, amelyek mögé ez a szubkultúra minden elnyomó intézkedést szeret benyomni. Az, hogy Trump is jelezte, érti a fiatalokat, nem túlzás: a Turning Pointnak Kirk halálakor már több, mint 850 egyetemen üzemelnek egységei, de 4000 középiskolában is ott vannak. Ezek nemcsak kirakategységek: csak Arizonában tízezernél több fiatal republikánus szavazó regisztrációját intézte, ezzel a közmegegyezés szerint tulajdonképpben egyedül segítette megnyerni az államot. Az elnök nem maradt hálátlan: győzelme után Kirk kiemelt pozíciót kapott, év elején még Grönlandra is elment Donald Trump Jr-ral, amikor a politikus egyik első számú mániája lett a északi-sarkvidéki sziget annektálása. És persze ne felejtsük el, hogy fontosságát még a South Park is elismerte, új évadában egy egész részt szántak Kirkre. Az epizódot a napokban ismételték volna, de végül ez kegyeleti okokból nem történik meg.

Ami különösen érdekes, hogy bár az amerikai diákság embere, ő maga csak mérsékelten volt diák: a Chicagóban felnőtt férfi az illionosi Harper College közösségi főiskolára járt, de azt is otthagyta a politikai aktivizmus kedvéért, a West Point elit katonai akadémiára pedig nem vették fel.

Ezen Kirk sokszor viccelődött: felsőfokú végzettség nélkül vitatkozott nemcsak diákokkal, de akadémikusokkal is. Végzettségének hiánya tulajdonképpen előnyössé is vált: a mostanra teljesen a drága elit egyetemekről kikerült gazdagok játszóterévé lett politika ugyanis alig ad lehetőséget azoknak, akik nem ebből a körből kerültek ki, az elitellenes hangulatra építő republikánus pártnak pedig főleg kapóra jött egy autodidakta módon tájékozottá vált figura. Hatásáról sokat mond, hogy bekerült a Forbes legígéretesebb 30 év alatti közszereplőinek listájára, hiszen addigra már több könyvet is megjelentett, podcasatjeit pedig milliók hallgatták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.