A méltóság maradéka – a Fidesz és a romagyilkosságok pere

  • narancsblog
  • 2013. augusztus 7.

Narancsblog

A Fidesz tulajdonképpen egy rasszista sorozatgyilkosságban való közreműködéssel vádolja politikai ellenfeleit. Ez még tőlük is meglepő.

Felháborodni csak az tud, akiben még él a remény. És aki remél, az fél is – ahogy a költő mondja: csak az nem fél, kit a remény már végképp magára hagyott. Ezért ahányszor azt mondjuk, hogy ennél már nincs lejjebb, hogy eljött a mélypont ünnepélye, akkor valójában azt gondoljuk: ne legyen lejjebb, az ég szerelmére, ne.

Most is ezt érezzük.

A 21. század Magyarországán botrány történt. Megemészthetetlen, felfoghatatlan botrány: rasszista mészárlás. Elesetteket, védteleneket, egy gyereket gyilkoltak meg gazemberek. Ezen a szinten a politikai propagandának nincs keresnivalója.
Az állam és a rendvédelmi szervek felelősségét vizsgálni azonban nemcsak lehet, de kell is. Erre nemcsak az esettel foglalkozó – bántóan kevés – komoly elemzés, tényfeltáró cikk törekedett, hanem a bíróság is foglalkozott vele (és még fog is, részletesebben – erről lásd áttekintésünket), de a legfontosabb munkát a viszonylag nagy jogkörrel rendelkező parlamenti vizsgálóbizottság végezte (lásd Gulyás Józseffel készült interjúnkat). Mint minden titkosszolgálatokat érintő kérdésben, itt is nehéz a tisztánlátás, de hogy az NBH, a KBH és az NNI súlyos hibákat követett el, az ma már nyugodt szívvel kijelenthető. Ahogy az sem kérdés, hogy a titkosszolgálatok működéséért a mindenkori titokminisztert politikai felelősség terheli.

E kérdések feltárása a sajtónak és a politikának egyaránt feladata, sőt: kötelessége. Erről beszélni kell. De a Fidesz nem erről beszél.

A párt reakciója az ítéletre – Zsigó Róbert elővezetésében – ez volt, a Fidesz.hu szerint: „»A lehető legkeményebb ítélet ellenére ebben az ügyben nyitva maradt néhány kérdés.« A fideszes ezek között említette, hogy »miért pont akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején történtek ezek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében«. Az elítéltek mellett kik lehetnek még azok az elkövetők, akik most megúszták, akiknek a neve végig rejtve maradt?”

A szokásos sejtetések ellenére ez világos beszéd: Gyurcsány és Bajnai tehetnek a gyilkosságokról, ez nekik állt érdekükben, és a mai napig rejtegetik a bűnösöket. A Fidesz tulajdonképpen egy rasszista sorozatgyilkosságban való közreműködéssel vádolja politikai ellenfeleit. Ez a magyar politikai közbeszéd újabb mélypontja. Szégyentelen, visszataszító, felháborító.

Most pedig jönne az a mondat, hogy ennél nincs lejjebb. Mert még mindig reménykedünk.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.