Az ünnep esélye

  • narancsblog
  • 2016. március 11.

Narancsblog

A TEK már nagy erőkkel készül március 15-re, ami idén egyszerre fog szólni a kopaszokról, a tanárokról és a menekültekről.

„Magyarországon ma mindenki szabadon ünnepelhet és március 15-én a Nemzeti Múzeumnál együtt ünneplünk mindazokkal, akik ma is kiállnak Magyarország függetlenségéért és elutasítják a balliberálisok bevándorláspárti politikáját!” – zárta hétfői közleményét a Fidesz-frakció. A kormánypárt reakciója eddig a mondatig Gyurcsány szemkilövetéseinek és egyéb bűneinek felsorolásával telt, ugyanis a DK előzőleg azt követelte, hogy „a TEK ne vegzálja az Orbánnal szembenállókat március 15-én”.

false

 

Fotó: MTI

Gyurcsány pártja azért kezdett el gyanakodni, mert a Terrorelhárítási Központ elrendelte a Nemzeti Múzeum környékének – konkrétan a fél Palotanegyednek – a lezárását a nagy napon, és a rendőrséget is sietett emlékeztetni, hogy a „védett személy” jelenléte feljogosítja őket a gyanús elemek megmotozására és azonnali eltávolítására. Nem mintha a rendőrség magától ne viselné a szívén a miniszterelnök úr jogát a nyugodt körülményekhez, a zavartalanul csillogó tekintetekhez. Ellenkezőleg! Januárban például egy marginális ellenzéki csoport, a híd- és útzárairól ismert Demokratikus Magyarországért Civil Társaság bejelentését utasították el példás gyorsasággal, érdemi vizsgálat nélkül. Később a bíróságnak kellett figyelmeztetnie a rendőrséget, hogy még a Nemzeti Múzeumnál is lehet olyan rendezvényt tartani, amelyen nem szólal fel Orbán Viktor.

Nyilván azért ez a nagy óvatosság, mert tavaly rém rosszul mutatott a tévében, hogy a miniszterelnököt hallgató tömegben elégedetlenségre utaló magatartás valósult meg, sőt tettleges bekiabálások esete is fennforgott. No és az sem volt egy huszárvágta, ahogy a rendbontókkal szemben felléptek Orbán Viktor békés hívei, akik hörögve, csapkodva és zsidózva védték az ünnep méltóságát. Egy évvel ezelőtt egyébként még Tarlós István vezette fel a vezérszónokot, de a főpolgármestert idén már valószínűleg a közönség soraiba is csak alapos motozás után engednék be. Akkor, a nemzeti hírtelevízió elindulásának fényes napján Orbán Viktor élete egyik legszétesettebb, legijesztőbb beszédét mondta el, amiben csak úgy röpködött szakrális momentum, hősvalóság, csillagvillanás és főnixpillanat – mégse volt benne semmi. Az idézett fideszes közlemény is mutatja, hogy idén könnyebb dolga lesz: egyszerűen elismétli, hogy akik baloldaliak, azok bevándorláspártiak, és akik bevándorláspártiak, azok rárontanak a nemzet függetlenségére, mint a muszka meg a labanc. Menni fog, hiszen ebben van a legnagyobb rutinja: megmondani, ki a jó magyar, és ki a haza ellensége. Emellett pedig szabadon szónokolhat arról, merre tart ma Európa és a világ – az ő vezetésével.

Mindeközben, ugyanezen a napon, de egy másik valóságban az oktatás szabadságáért tüntet mintegy félszáz civil szervezet, akik délután a Hősök teréről vonulnak a Kossuth térre. Kicsivel korábban az MSZP követeli majd a „törvény előtti egyenlőséget” a Nemzeti Választási Irodánál, ahol – látszólag a kopaszok, valójában a megbízóik – meggyalázták magyar demokráciát. Akár egyikre, akár másikra megyünk, jó helyen leszünk – és a magunk módján ünnepelhetünk.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.