Habony legyünk vagy szabadok? – Orbán Viktor végleg behódolt

  • narancs.hu
  • 2016. március 15.

Narancsblog

A 48-as szabadságharcról semmi más nem jutott eszébe, csak a migránsok. A miniszterelnök már nem akar mást, csak szolgalelkűen követni a kommunikációs stratégiát.

Tavaly ilyenkor élete egyik legijesztőbb beszédét adta elő Orbán, de idén sikerült felülmúlnia magát. A két beszéd összevetése kirajzolja azt az utat, amelyet a kormány egy év alatt bejárt: a tanácstalanságtól és zavaradottságtól eljutott a magabiztos, célratörő gátlástalanságig.

A 2015-ös Orbán szakrális momentumról, hősvalóságról, csillagvillanásról és főnixpillanatról szónokolt iránytalan és erőtlen beszédében, de valójában nem mondott semmit. Nem tudott irányt mutatni a botrányoktól elbizonytalanodott tábornak. A 2016-os Orbán már kétely nélkül, magabiztosan vezeti lelkes híveit a semmibe.

Az ország miniszterelnöke a nemzeti ünnepen nem mondott semmit az országról. Nem beszélt azokról a problémákról és örömökről, amelyek meghatározzák az életünket. A kormányfő nem beszélt a kormányzás sikereiről és kudarcairól sem. Nem volt szava az egészségügyről, az oktatásról, a gazdaságról, a kultúráról. Orbán Viktor már egyetlen mondatot sem pazarolt a valóságra.

Nem mintha a migráció ne lenne valós probléma, nagyon is az. De Orbán beszéde nem a létező kihívásokról szólt, hanem egyetlen nagy összeesküvés-elméletet részletezett. Arra már többször felhívtuk a figyelmet, hogy az erre már korábban is fogékony magyar kormány tavaly óta egészen nyíltan összeesküvés-elméletekkel magyarázza legfontosabb lépéseit – és sajnos számos jel utal rá, hogy ezek jelentős részét el is hiszi. Most a kormány kommunikációs paneljeiből kaptunk egy újabb alapos összefoglalót.

Itt tartunk: Orbán Viktorból nem maradt más, mint a habonyi terv lázas robotosa, aki ügyesen ismételgeti a szlogeneket. Ezekre fölényesen legyinteni hiba lenne, hiszen a legostobább hazugság is igazi rombolásra képes a lelkekben. Képzeljük el, hogyan érzi magát az az ember, aki elhiszi, amit Orbán Viktor mond?

Mert azt mondta Orbán Viktor, hogy az országunk, a létünk forog azonnali veszélyben. A migráns hordák felrobbantanak a saját hazánkban, a nőket pedig megerőszakolják. „A rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti”, és arra kényszerítenek, hogy "idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban", végül odajutunk, hogy "kiadják az utunkat a saját országunkból".

Igen, ez már leplezetlen szélsőjobboldali szöveg: a háttérhatalmak titkos összeesküvést szőttek azzal a céllal, hogy felszámolják a nemzeteket és a kereszténységet. Ez az igazság, de "ma Európában tilos kimondani az igazságot".

Hát jó, akkor ez az őrült beszéd fogja egy ideig uralni a magyar közéletet. Lehet, hogy az ünnepi hangulat teszi, a március 15-én minden mocsok ellenére, csak azért is ránk törő elfogódottság és lelkesültség, de most hiszünk benne, hogy a magyar társadalom nem veszi be ezt a gyilkos hazugságot. Mert ennél szabadabb a lelke.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.