Habony legyünk vagy szabadok? – Orbán Viktor végleg behódolt

  • narancs.hu
  • 2016. március 15.

Narancsblog

A 48-as szabadságharcról semmi más nem jutott eszébe, csak a migránsok. A miniszterelnök már nem akar mást, csak szolgalelkűen követni a kommunikációs stratégiát.

Tavaly ilyenkor élete egyik legijesztőbb beszédét adta elő Orbán, de idén sikerült felülmúlnia magát. A két beszéd összevetése kirajzolja azt az utat, amelyet a kormány egy év alatt bejárt: a tanácstalanságtól és zavaradottságtól eljutott a magabiztos, célratörő gátlástalanságig.

A 2015-ös Orbán szakrális momentumról, hősvalóságról, csillagvillanásról és főnixpillanatról szónokolt iránytalan és erőtlen beszédében, de valójában nem mondott semmit. Nem tudott irányt mutatni a botrányoktól elbizonytalanodott tábornak. A 2016-os Orbán már kétely nélkül, magabiztosan vezeti lelkes híveit a semmibe.

Az ország miniszterelnöke a nemzeti ünnepen nem mondott semmit az országról. Nem beszélt azokról a problémákról és örömökről, amelyek meghatározzák az életünket. A kormányfő nem beszélt a kormányzás sikereiről és kudarcairól sem. Nem volt szava az egészségügyről, az oktatásról, a gazdaságról, a kultúráról. Orbán Viktor már egyetlen mondatot sem pazarolt a valóságra.

Nem mintha a migráció ne lenne valós probléma, nagyon is az. De Orbán beszéde nem a létező kihívásokról szólt, hanem egyetlen nagy összeesküvés-elméletet részletezett. Arra már többször felhívtuk a figyelmet, hogy az erre már korábban is fogékony magyar kormány tavaly óta egészen nyíltan összeesküvés-elméletekkel magyarázza legfontosabb lépéseit – és sajnos számos jel utal rá, hogy ezek jelentős részét el is hiszi. Most a kormány kommunikációs paneljeiből kaptunk egy újabb alapos összefoglalót.

Itt tartunk: Orbán Viktorból nem maradt más, mint a habonyi terv lázas robotosa, aki ügyesen ismételgeti a szlogeneket. Ezekre fölényesen legyinteni hiba lenne, hiszen a legostobább hazugság is igazi rombolásra képes a lelkekben. Képzeljük el, hogyan érzi magát az az ember, aki elhiszi, amit Orbán Viktor mond?

Mert azt mondta Orbán Viktor, hogy az országunk, a létünk forog azonnali veszélyben. A migráns hordák felrobbantanak a saját hazánkban, a nőket pedig megerőszakolják. „A rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi, nemzeti”, és arra kényszerítenek, hogy "idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban", végül odajutunk, hogy "kiadják az utunkat a saját országunkból".

Igen, ez már leplezetlen szélsőjobboldali szöveg: a háttérhatalmak titkos összeesküvést szőttek azzal a céllal, hogy felszámolják a nemzeteket és a kereszténységet. Ez az igazság, de "ma Európában tilos kimondani az igazságot".

Hát jó, akkor ez az őrült beszéd fogja egy ideig uralni a magyar közéletet. Lehet, hogy az ünnepi hangulat teszi, a március 15-én minden mocsok ellenére, csak azért is ránk törő elfogódottság és lelkesültség, de most hiszünk benne, hogy a magyar társadalom nem veszi be ezt a gyilkos hazugságot. Mert ennél szabadabb a lelke.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.