Inkább ártunk a nőknek is, csak a menekülteknek és a melegeknek nehogy jobb legyen

  • narancsblog
  • 2016. március 10.

Narancsblog

Ez így szarul hangzik? Oké, akkor a rasszizmust és a homofóbiát hívjuk inkább a nemzeti szuverenitás védelmének! Narancsblog az „igazi” brüsszeli vétóról.

Az Európai Unió foglalkoztatási és szociális tanácsának hétfői ülésén a magyar kormány leszavazta a nemek közötti egyenlőségről és az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) emberek jogainak előmozdításáról szóló állásfoglalásokat – adta hírül Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője. A minisztérium gyorsan helyesbített. A kormány nagyon is elkötelezett a női egyenjogúság mellett, de az erről szóló döntést „összekapcsolták egy olyan dokumentumnak a tárgyalásával, amely az LMBTI személyek jogainak és lehetőségeinek az erősítéséről szól”. Skandalum!

Az LMBTI-dokumentumot a kormány állítólag „a tagállamok szuverenitásával összefüggő aggályok” miatt nem tudta támogatni. Közelebbről azért nem, mert „számunkra elfogadhatatlan egy olyan uniós politikai döntés, amely közvetlenül vagy közvetve gyakorol nyomást Magyarországra, hogy vizsgálja felül a családjoggal kapcsolatos alapvető értékeit”.

Forever alone, in the dark

Forever alone in the dark

Fotó: MTI/EPA

Maga az állásfoglalás tervezete amúgy egy sima politikai deklaráció, sem közvetett, sem közvetlen nyomásgyakorlást nem tartalmaz. Sőt a szöveg kifejezetten megemlíti, hogy az Európai Bizottság „maradéktalanul tiszteletben tartja a tagállamok értékrendjét, alkotmányos hagyományait, a családjog terén meglévő hatásköreit”. Szó nincsen a melegházasság, az azonos nemű párok örökbefogadásának engedélyezéséről vagy egyéb keresztény-konzervatív rémképekről. A tanács tulajdonképpen az „LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítását célzó intézkedések” című bizottsági dokumentumot üdvözölte volna, ha a magyarok nem ellenkeznek. De még ebben a dokumentumban sincs semmi durvaság, a bizottság 2019-ig összesen kettő darab jogalkotási aktust irányoz elő az egyenlő bánásmód és a szexuális kisebbségek unión belüli mobilitásának elősegítésére.

Az EUobserver hírportál szerint Orbánékat valójában az zavarta, hogy az Európai Bizottság idén nyáron saját hajóval kíván részt venni az amszterdami melegfelvonuláson. A melegfelvonulás ugyan nem jelenik meg a tanácsi következtetések tervezetében és a bizottsági stratégiában sem, de egy közérdekű adatigénylésre adott válaszból úgy tűnik, hogy a bizottság tényleg a stratégiában lefektetett kommunikációs kampány részeként kezeli az eseményt. Bár a magyar médiában ez terjedt el, a tanács állásfoglalásának hiánya aligha tudja megakadályozni Junckeréket a felvonulásban, mivel a Pride-részvételről a bizottság saját hatáskörben döntött, még decemberben. Inkább arra tippelnénk, hogy a kormány belső használatra buziuniózna egy ízeset a nyáron, ezért tartózkodik minden olyan lépéstől, amelyet a bizottsági részvétel jóváhagyásaként lehetne interpretálni. Hogy eközben hátráltatják az egyenlő bánásmódról, a nők és férfiak egyenlőségéről szóló fontos uniós jogszabályok elfogadását is, az kevéssé hatja meg a fideszes fiúkat.

Itt említenénk meg, hogy fideszes EP-képviselők nőnapon leszavaztak egy európai parlamenti jelentést is, amely a menekült és menedékkérő nők helyzetének javítására hívta fel a bizottságot (a jelentés ettől függetlenül átment a parlamenten). Pelczné Gáll Ildikó nyilatkozata szerint ő is érzékeny a nők és a fiatal lányok problémáira, de a jelentés „beavatkozik a tagállamok kompetenciájába”. Emlékezhetünk arra is, hogy a kormány tavaly ősszel a menekültkvótákra az ország szuverenitását védelmezve mondott nemet.

Nem nehéz rámutatni, hogy ha valóban csak hatásköri problémákról lenne szó, a kormány önkéntesen fogadna be menekülteket, maga intézkedne a táborokba érkező nők érdekében, és azt javasolná, hogy az EU-s zászló helyett (mellett) 28 tagállam lobogója díszítse a Pride-hajót. A „szuverenitás érv” tehát nem több kommunikációs fogásnál, ekként viszont remekül beleillik a kormány stratégiájába. Kifelé azt mutatják, hogy ők aztán nem rasszisták, nőellenesek, homofóbok, csupán a nemzetállamok Európáját védelmezik. Befelé pedig a rasszista, nőellenes, homofób üzeneteik mellé odateszik a mindig sikeres EU-szapulást is.

Az egész taktikának az embertelenségén túl egyetlen szépséghibája van. Ha a nyugati tagállamok is a szuverenitásra hivatkozva csökkentenék uniós befizetéseiket vagy tartanák fenn az ellenőrzéseket a belső schengeni határokon, Orbán arcvesztés nélkül nem nagyon tudna mit ellenük vetni.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.