Felcsúton kifejezett cél, hogy ne legyen néző a meccsen

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 3.

Narancsblog

A miniszterelnök falujának stadionjába ezen a héten még a legbékésebb újpestiek sem mehetnek be, ha lila szín van rajtuk.

Van ez a Felcsútra telepített Puskás Akadémia, amiről egyedülálló módon senkinek sem Puskás Ferenc jut eszébe (hogy is jutna, Öcsi bácsi az elérhető dokumentációk szerint soha a büdös életben nem járt Felcsúton), hanem Orbán Viktor és az ő lázálma a szülőfalujába épített, a szülőfaluja lakosságszámánál nagyjából kétszer annyi ember befogadására képes stadionnal. Az évtizedekkel később valószínűleg igazi NER-emlékműként használandó Puskás Pancho/Orbán Ramszesz stadionnal van még ezen kívül baj, hiszen aki volt már ott meccsen, az alá tudja írni, hogy eleve olyan ember tervezte, aki a büdös életben nem nézett még sportot, de a legnagyobb gond mégis az vele, hogy teljesen felesleges.

Egy stadion feleslegességének van ugyanis egy egészen egzakt mérőszáma: az, hogy mennyire használják ki. 

A hivatalos adaok szerint a felcsúti ékszerdobozban az előző szezonban 1650-en néztek meccset átlagosan, ami azt jelenti, hogy majdnem az egész, közel 1900 fős falu kiment meccsre hetente. Ez ebben a formában persze nem igaz, főleg mert nagyjából 500 fő a vendégszektort jelenti, ami értelemszerűen még teltház esetén sem a falusi csapat szimpatizánsait tartalmazza, és persze a közönség is látványosan azokból a fiatal buszozatatott diákokból/fiatal sportolókból áll, akiket a közmegegyezés szerint a rossz tanulmányi eredményeikért kapott büntetésként kényszerítenek arra, hogy ilyesmire áldozzák az értékes hétvégéjüket.

Meg persze a magyar bajnokságban amúgy is szeretnek néha arcpirító módon csalni a nézőszámokkal, szóval Felcsúton az sem kizárt, hogy beírják az összes kiszórt tiszteletjegyet nézőnek akkor is, ha azok közül valójában csak Eperjes Károly és a szerencsétlenebb fidelitasosok használják azt fel.

De nem is ez a lényeg, más írások már sokszor kifejtették és még sokszor ki is fogják, milyen ízlésről, világnézetről és komolyan vehetőségről árulkodik az, ami Felcsúton történik a foci körül, itt szorítkozzunk inkább egy konkrét helyzetre: pénteken az Újpest érkezik a magyar állam jelenlegi egyik kedvencéhez, a már említett Felcsúthoz. Az Újpestet alapvetően az választja el látványosan ellenfelétől, hogy létezik. Vannak szurkolói, vannak tradíciói, vannak saját balhés suttyói és velük jól megférő értelmiségi szurkolói is, ők mindannyian szeretnek meccsre járni. Ha jól megy, akkor nagyon (az elmúlt hétvégén hatezren mentek ki a Szusza Ferenc Stadionba), ha nem, akkor kevésbé, de a lényeg, hogy Újpesten van igény a focira és arra is, hogy legyenek emberek a meccseken.

Felcsúton ezek közül semmi nincs, és minden jel szerint főleg az utóbbira ügyelnek: miután nem függetlenül a nem túl nagy Budapest-Felcsút utazási időtől elment az újpestieknek fenntartott körülbelül 400 jegy (általában nem nyitják meg a stadion teljes vendégszektorát), a lilák elkezdtek a hazaiba jegyet vásárolni. Megtehetik, hiszen attól igazán nem kell félni, hogy elvennék a jegyeket a fanatikus felcsútiaktól, mivel olyanok, ugyebár, nem léteznek. A két tábor között sem nagyon létezik érdekellentét, hiszen az egyiket szurkolók alkotják, a felcsútiakat pedig pár helyi, a környék fideszes polgármesterei, és, ugye, a gyerekek, tehát túl nagy kötekedésre igazán nem kellene számítani, cserébe mindenki igényeit ki lehetne elégíteni, aki a hétvégéjét a magyar foci élőben történő nézésével szeretné tölteni.

Ehhez képest egészen mellbevágó a felcsúti kicsinyesség:

„Felhívjuk a kedves vendégszurkolók figyelmét, hogy a saját klubjuk színeit, mezét, sálját viselő drukkerek a hazai szektorokba még érvényes jegy birtokában sem léphetnek be”

– áll a tájékoztatóban.

Az ilyen felhívások néha persze indokoltak: egy Fradi-Újpesten/Újpest-Fradin a balhé elkerülése mellett az is fontos, hogy alapvetően a hazai szurkolók jussanak jegyhez. Felcsúton viszont nem áll fenn egyik sem: a lilába öltözni vágyó szurkolók senkitől sem veszik el a helyeket, mint ahogy az sem különösen átlátható, mitől lenne zavaró, ha lila-fehér pólókat és mezeket hordanának azok az emberek, akik egyébként valószínűleg amúgy is elég hangosan fogják kiabálni, hogy: „Hajrá, Újpest!” 

Vizsgáljuk meg, mi ennek az üzenete: az, hogy Felcsúton egyszerűen nem akarják, hogy nézők legyenek a meccseiken. Ameddig például angol stadionokban már rendszeresen kerülnek elő képek az ellenfelek mezeiben ülő párokról, Európa- és világbajnokságokon elválasztás nélkül ülhetnek a különböző nemzetek szurkolói a saját mezükben, addig a Pancho Arénában akkora szigor van, hogy az nem bírná el a csak a miniszterelnök klientúrájának fejében létező felcsúti fociláz felhigítását. 

Érdemes megemlíteni, hogy voltak ennek szánalmasabb előzményei is: Tállai András Mezőkövesdje korábban simán meg merte tenni, hogy lakcímigazoló kártyát kért annak érdekében, hogy ne mehessenek miskolciak az egyébként félházat sem hozó meccsére a DVTK ellen, de lépett már meg hasonlót a Kisvárda és a még akkor valamennyire létező Balmazújváros is. Mi a közös ezekben a csapatokban? Az, hogy a Felcsúthoz hasonlóan a NER által létrehozott tákolmányokról beszélünk. Ebben a formában a Fidesznek köszönhetik a létezésüket, és senkinek sincs afelől kétsége, hogy a Fidesz eltűnésével ezek a klubok is visszakerülnek az őket megillető helyre. Ennek megfelelően csak kevesen terveznek velük hosszútávra: nincs fociláz, nincs stabil szurkolótábor, nincsenek emberek, akik arról álmodoznak, hogy Európában menetelnek ezek a csapatok. 

Márpedig ha már 13 év alatt sem születtek meg ezek a nézők, akkor egy megoldás van: ha legalább senki más nem mehet be magát jól érezni ezekre a meccsekre.

Ha mégis, akkor rejtőzködjön, öltözzön be felcsúti diáknak vagy fideszes polgármesternek, különben még érvényes jeggyel sem engedik be.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.