Meglepő önkritika bújik meg a kormány munkájáról Gulyás Gergely cigányozásában

  • narancs.hu
  • 2023. július 28.

Narancsblog

A miniszter a kormányinfón utalt integrációs problémaként arra, hogy ott rossz az értő olvasás, ahol sok a cigány. Ha tényleg így gondolja, akkor felmerül a kérdés, mit tettek 800 ezer emberért az elmúlt 13 évben.

Olyan ritkán jön őszinte önkritika kormányzati politikus, plána miniszter szájából, hogy szegény magyar sajtó tényleg rászorul az olyan NB III-as figurák kissé alkoholgőzösnek tűnő kiszólásaira, mint Pesty László lölőzése Tusványoson. Az ilyenek miatt is jó a sorok között olvasni például a csütörtöki kormányinfón: a kompetenciamérések eredményeireami szerint siralmas a magyar diákok szövegértése – először kissé maszatolva azt reagálta a miniszter, hogy azoknak a módszertanát meg kell nézni (értsd: Brüsszel le akarja járatni Magyarországot), de azért annyit elismert, hogy van gond. Ne gondoljunk persze túl sokat, hiszen nem a katasztrofális állapotban lévő oktatásról, (szerinte ma több tanár jut egy gyerekre, mint korábban, bár túlzottan nem fejtette ki, mikor van az a korábban), a pedagógusképzés minőségéről, vagy ilyen sorosista álhírekről van szó, hanem arról, amit mindenki tudni vél, aki valaha is olvasott már Kurucinfót.

„Ott, ahol a cigány gyerekek száma magas, ott ezek a problémák magasabb számban jelentkeznek”

– mondta Gulyás a Telex tudósítása szerint. Miután elképzeltük, ahogy Toroczkai László felállva tapsol és lengeti a kezét amolyan rómaiköszönésesen, kicsit értelmezzük ezt a mondatot: tulajdonképpen az hangzik el, hogy a cigányok húzzák le azt a minden bizonnyal kiváló átlagot, amit a Rendes Magyar Diákok két hátrafele nyilazás között összehoztak. 

Azt most tegyük is félre, hogy a Fidesz egyik erős embere már megint mondott valamit, amitől megnyugodhat a rájuk hosszú évek óta stabilan kényszerszavazó szélsőjobboldaliak továbbgondolhattak, és vegyük észre a valódi jelentését ennek az egésznek. Gulyás Gergely ugyanis épp arról beszél, hogy 13 év kormányzás után sem voltak képesek a népesség egy részének valami olyan lehetőségeket biztosítani, hogy annak legyen miért megtanulni mondjuk olvasni. 13 évnyi kétharmad után sem született meg értelmezhető romaprogram – már persze ha nem számítjuk ide a Farkas Flórián körüli korrupciós ügyeket, Gáspár Győző belépését a Fideszbe, vagy persze Kis Grófo közös képét Orbán Viktorral –, meg úgy általában nincsenek nagyon romák sem.

13 év kormányzás alatt összesen egyszer kerültek komolyabban középpontba a magyarországi romák: amikor 2020-ban elkezdte felépíteni azt az alig titkoltan rasszista narratívát a kormány, hogy különféle börtöntöltelékek kártérítést követelnek az államtól az embertelen tartásmód miatt, az őket képviselő kör pedig összemosódik azzal, akik segítettek a gyöngyöspatai szegregációs perben. Ez utóbbiban, ugyebár, kifejezetten cigányok a főszereplők, a maradékot nem nehéz kitalálni. A börtönbiznisz kifejezést is bevető kormány talán messzebbre is ment volna, ha nem jön a koronavírus és vele minden borulása, de az is lehet, hogy most megint tesztelgetik kicsit, mennyire rezonál a társadalom egy-egy régisulis cigányozásra. Valószínűleg amúgy jól, hiszen a cigányság az a népcsoport, amire hagyományosan lehet kenni mindent:

2010 előtt az volt a közmegegyezés, hogy Gyurcsányék/komcsik vannak miattuk hatalmon, mostanra az ellenzékben terjedt el ugyanez a gondolat Orbánékkal/fasisztákkal, úgyhogy annyira talán nem lesz nehéz eljutnunk végre addig is, hogy a kiváló magyar oktatást is a cigányok rontják el.

Ezen a magvas gondolaton kívül a Fidesznél igazából nincs cigányság: nincs tényleges kulturális képviselet, nincs elképzelés a mostanra már teljes kilátástalanságban élő szegregátumok sorsának javítására. Vannak helyette ötletszerűen felszámolt nyomortelepek, hogy ha már nem beszélnek róluk, akkor szem előtt se legyenek túlzottan.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyjából 800 ezer ember sorsáról nem akarunk tudomást venni azon túl, hogy hibáztatjuk őket dolgokért. Ha épp nincs miért, akkor menjenek csak vissza csendben az örök közmunka univerzumába, lehetőleg úgy, hogy ne zavarjanak minket. Vagy a gyerekeinket ugye, mert miattuk nem tanulnak meg olvasni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.