Hogyan kapott állami kitüntetést a Kitörés túra szervezője?

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 23.

Narancsblog

Moys Zoltán a „Hazajáró című műsor készítése során végzett színvonalas és odaadó” munkájának, illetve a „természetjárást népszerűsítő” tevékenységének köszönheti a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.

Az ún. Kitörés túra az elmúlt években ugyanúgy részévé vált a februári programnaptárnak, mint a farsangi mulatságok vagy a busójárás. Noha az első pillanattól kezdve egyértelmű volt, hogy a túra legfontosabb eleme a tiltott (náci) önkényuralmi jelképek nyakló nélküli használata, az eseményt sikerült úgy eladni – olykor a független sajtó támogatásával –, hogy csak egy különleges éjszakai túráról van szó a budai hegyekben, az meg kizárólag hagyományőrzésnek tekinthető, hogy sokan SS-egyenruhában teljesítik a sok kilométeres távot. És különben is: az 1945-ös kitörés eleve olyan haditett volt, amit Hitler soha nem hagyott volna jóvá. Így aztán az sem tekinthető náci megmozdulásnak, hogy a túra előtt, mindenféle horogkeresztes tartalmak alatt, a kirándulók megemlékezést tartanak a Budai Várban. (Persze ma már senki nem csodálkozik az efféle, a hatósággal összekacsintós kibúvókon, és ahogy azt az idei események igazolták, a rendőrség is sokkal inkább odafigyel „a nemzetközi szélsőbal” lépéseire, mint arra, hogy „nemzeti radikálisok” vernek meg békés járókelőket.)

De nem csak az efféle hivatalos gesztusok – pontosabban: a gesztusok hiánya – jelzik, hogy a februári náci menetelés nem éri el a rendőrség, ügyészség stb. ingerküszöbét. A Kitörés túra egyik szervezőjének, Moys Zoltánnak Dextramedia nevű cégével az állami média már a 2010-es évek elején százmilliós szerződést kötött műsorkészítésre, s láthatóan nem zavarta őket, hogy ez a cég állt a nemzeti radikális N1 TV híradója mögött is, amely korábban Adolf Hitler születésnapjáról is áhítattal emlékezett meg: „A történelem talán legismertebb politikusának emléke azóta is a győztes nagyhatalmak politikai boszorkányüldözésének első számú célpontja” – hangzott el akkor.

Persze a Dextramediának a Duna TV, majd az M5 számára legyártott műsorszámai már teljes mértékben azokhoz a „nemzeti” elvárásokhoz idomultak, amelyek szerint zsidózásnak, Hitler vagy az SS dicsőítésének csak baráti összejöveteleken illik hangot adni. Moys Zoltánék a 2011 óta futó Hazajáró című sorozatban elsősorban a hazai és határon túli túrázás szépségeit igyekeztek elővezetni, ami oly jól sikerült, hogy a műsor későbbi Magyar Örökség-díját maga Böjte Csaba méltatta. „Igen, a »Hazajáró« megérdemli, hogy bekerüljön a nemzet nagyjainak a tárházába, azok közé, akik népünknek életet, fényt, reményt kölcsönöznek munkájukkal, tudásukkal” – olvasható Böjte laudációja az időközben honismereti és turistaegyletté is kiterebélyesedő Hazajáró honlapján, s ennek fényében talán az sem meglepő, hogy nem mellékesen a Kitörés túrákat is szervező egylet idén júliusban 70 millió forintos állami támogatást kapott az Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy Programjának keretében. De Moysnak már katedrája is van az új Színház és Filmművészeti Egyetemen: rendezést és dokumentumfilm készítést tanít, amelynek keretében minden bizonnyal különféle túraélményeiről is érzékletes beszámolót nyújt.

A sajtóban megjelent híradásokban elő-előkerül az is, hogy a Dextramedia vezetője Lezsák Sándor veje, ám egészen biztosak lehetünk abban, hogy e rokoni szálnak nem sok köze van ahhoz, hogy Moys Zoltán, illetve harcostársa, a Hazajáró egylet másik alapítója, Kenyeres Oszkár szerkesztő augusztus 20-án megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. A kitüntetés indoklása szerint Moysnak és Kenyeresnek a „Hazajáró című műsor készítése során végzett színvonalas és odaadó munkája” áll a középpontban, és ugyan megemlítik a „természetjárást népszerűsítő” tevékenységüket is, arról mégsem beszélhetünk, hogy

e díj voltaképpen a nácik domesztikációjának megkoronázása.

Azért nem, mert azután történt, hogy Moys Zoltán és Kenyeres Oszkár a kormánymédia talpasának szegődött.

(Címlapképünkön: Moys Zoltán író-rendező, a Duna TV Hazajáró című turisztikai magazinműsorának rendezője, forgatókönyvírója, az egylet egyik alapítója beszél a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet zászlóbontó rendezvényén a Prohászka Ottokár Élet Háza udvarán, Csobánkán 2015. július 26-án. Fotó: MTI/Kovács Attila)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.