Káslernek megint sikerült megaláznia a pedagógusokat, de közülük is azokat, akik a legnehezebb munkát végzik

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 30.

Narancsblog

500 ezer forintot utalnak majd, valamikor, esetleg. Lehet nem kérni is!

„A kormány úgy döntött, hogy 400 hátrányos helyzetű településen 10 500 pedagógus és a pedagógusi munkát segítő embereknek bruttó 500 ezer forintos támogatást fog kiutalni” – jelentette ki Kásler Miklós minisztériuma a szerdán közzétett videójában. Azt ugyan nem részletezte, hogy pontosan kikről és mely településekről van szó (egyáltalán: mi számít hátrányos helyzetűnek?), de azt elmondta, hogy mivel „a nyár azzal telt el, hogy a hátrányokat és lemaradásokat a pedagógusok megpróbálták pótolni”, e juttatás

ennek a munkának „elismerése és nagyrabecsülése”.

Ekkor még mindenki okkal gondolhatta, hogy valami hasonló lesz, mint az egészségügyben dolgozók esetében, akik július elsejével kaptak bruttó ugyanennyi, egyszeri bérkiegészítést. Noha az akkori jutalmazás gesztusa nem volt több alamizsnánál, amivel inkább csak megalázni sikerült az érintetteket, Káslerék mindezt úgy tálalták, mintha a nagyvonalúságot a magyar kormányról nevezték volna el. Erre jött most az újabb nagy bejelentés, amelyről gyorsan kiderült, hogy méretes csúsztatás, és egyelőre senki nem kap semmit.

Hogy miért is volt Kásler szerdai bejelentése, szimpla szómágia,

azt két nappal később a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete osztotta meg Facebook-oldalán. Megtalálták ugyanis egy augusztus 17-én közzétett pályázatot. A ,„Kedvezményezett településeken működő állami fenntartású köznevelési intézmények munkájának támogatása” című kiírást így kommentálták: „Szó sincs arról, amit Kásler mondott, hogy itt a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok munkájának megbecsülésére adták ezt a pénzt”.

A minisztérium a 444.hu kérdésére megerősítette, hogy egyelőre nincs „kiutalás”, a Kásler által beígért összeget szeptember elseje és 2021. január 31-e közt fizetik ki a pályázaton sikerrel szereplő iskoláknak, majd ugyanezt egy lendülettel le is tagadták. Hiszen tegnapi közleményükben már ezt írják: „A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől származó hamis információkkal szemben a valóság az, hogy az érintett intézményekben dolgozó kollégáknak nem kell pályázniuk. A pedagógusok, a gyógypedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak automatikusan részesei a projektnek” – hozzátéve, hogy

„a részvétel önkéntes, ezért bárki jelezheti, ha nem kíván csatlakozni”.

Ezen állítás abszurditását mindennél jobban mutatja, hogy miután azért született, mert Kásler szerint a kormány bruttó 500 ezer forintos támogatást fog kiutalni, hogy lehet „nem csatlakozni”. Bemondásra.

Az is árulkodó a Kleb. Köz. közleményében, hogy kínosan kerülik – egyenesen tagadják – a pályázat kifejezést. Még úgy is, hogy a „Kedvezményezett településeken működő állami fenntartású köznevelési intézmények munkájának támogatása” című munkájuk a pályázat.gov.hu oldal „kapcsolódó pályázatok” menüpontjában jelent meg, úgyhogy

lehet kényszeresen projektnek meg felhívásnak nevezni a kiírást,

a lényegen nem változtat. Még úgy sem, hogy a közlemény szerint a támogatással „a 2019/2020 tanévben elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarend során feldolgozott tananyagokhoz kapcsolódó felmérés, ismétlés és visszamérés keretében végzett többletfeladatokat díjazza”.

Valójában azt történt, hogy a miniszter vállalati home videójában úgy tálalt egy pályázatot (projektet, felhívást, kutyafülét…) mint a kormány gesztusát, a „hála jelét”. Mondhatnánk, hogy Kásler ezt az augusztus 17-én megjelent minisztériumi projektet értette félre, vagy szándékosan vagy azért, mert szövegértelmezési nehézségei voltak, de a lényegen ez sem változtat: újra sikerült megaláznia a pedagógusokat. A pedagógusok közül is azokat, akik igen nehéz körülmények között végzik a munkájukat.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.