Ilyen a világszínvonal Orbán szerint: Magyarországon halnak meg legtöbben gyógyítható betegségben

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 22.

Narancsblog

De a legszebb mégis az, ahogy ezt Rétvéri megmagyarázza.

”Kijött az Eurostat felmérése, hogy az Európai Unióban Magyarországon halnak meg legtöbben olyan betegségben, amit ma gyógyítani lehetne, csak nem kapnak a magyar emberek megfelelő ellátást” – mondta tegnap Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az ATV-n. Ugyanitt idézte azt a viccnek is rossz miniszterelnöki megjegyzést, amely szerint a magyar egészségügy világszínvonalú.

A hazafias feladatot, Orbán Viktor kinyilatkoztatásának bizonyítását,

egyúttal Bangóné szavainak cáfolatát Rétvári Bencére bízták, akinek tőle megszokott szerény eszközökkel sikerült olyasvalamivel előállni, aminek köze nincs Bangóné állításához, annál több a szocialistákhoz.

Rétvári szerint „a baloldalt most se érdekli az, ami magyar eredmény, mert mindent csak a kormány elleni támadásra akarnak felhasználni”, tehát az államtitkár nem azt mondta, hogy Bangóné téved, hanem azt, hogy bizonyos dolgokat elhallgat. Nos, ezek a bizonyos dolgok azt jelentik, hogy – idézve Rétvárit – az Eurostat felmérése szerint „az egészségügyi rendszer hatékonyságát mutató kezelhető halálesetek aránya 198-ról 179-re csökkent, ami 10 százalékos javulás. A személyes megelőzés és a szűrések hatékonyságát mutató megelőzhető halálesetek aránya 358-ról 327-re csökkent, ami 9 százalékos javulás”. Nem férhet ahhoz kétség, hogy ez valóban javulás, de ha hozzávesszük, hogy ez 2011 óta kb. évi 1 százaléknak felel meg, illetve azt sem tudjuk (mert nem árulta el az államtitkár), hogy a többi országban miként alakulta-e mutatók,

nem gondolnánk arra, hogy itt az idő az ünneplésre.

„A tennivaló még sok, de az eredmények már látszanak” – jelentette ki Rétvári Bence, aki megint csak a szokásos számmágiával tudta kifejezni, hogy a kormány tíz év alatt mi mindent tett az egészségügy javítása érdekében. Talán túl sokat is, hiszen Orbán szemében már ez is világszínvonal…

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.