Magyarországon háromszázezer forint ellenében rugdoshatnak kisgyerekeket részeg rendőrök

  • narancs.hu
  • 2019. február 14.

Narancsblog

Persze szigorúan „szolgálaton kívül”.

Az elmúlt években számos szégyenletes eset történt a Városligetben, az őrző-védők bántalmazó fellépésétől a gyújtogatásig, de még ezek között is különösen visszatetsző volt az, ami 2016. július 17-én, éjjel fél kettőkor történt.

A korabeli tudósítás szerint a ligetvédők arra riadtak, hogy ott időző részeg társaságból valaki belerúgott a sátrukba, eltalálta ott fekvő kislányukat, majd amikor a kikiabáltak, hogy egy gyerek fekszik a sátorban, a rugdosó visszament, és „Így kell Ligetet védeni!” felkiáltással

újból belerúgott a sátorba, és másodszor is eltalálta a kislányt.

A társaság ezután távozni akart, de a többi ligetvédő körbefogta és visszatartotta őket, amíg a rendőrök kiérkeztek. Később kiderült, hogy a rugdosó szolgálaton kívüli rendőr volt, ahogy a korabeli rendőrségi közlemény fogalmazott: „Az eseményekben felmerült a rendőrség szolgálaton kívüli, szabadidejüket töltő hivatásos állományú tagjainak érintettsége, így az ügyben keletkezett iratokat a rendőrség megküldte a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek.”

Ligetvédők akcióban - képünk illusztráció

Ligetvédők akcióban - képünk illusztráció

 

 

Két és fél év telt el azóta, és most – Ibolya Tibor, fővárosi főügyész közleménye nyomán – annyival tisztább a kép, hogy nemcsak „felmerül” az „érintettség”, hanem egyértelmű: „Az ügy vádlottja a rendőrség hivatásos állományába tartozik, de a közösség tagja elleni erőszakot szolgálaton kívül követte el” – olvashatjuk az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A leiratból az is kiderül, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság február 5-én hozott ítéletében a váddal egyezően bűnösnek mondta ki a vádlottat és háromszázezer forint pénzbüntetésre ítélte.Az ítélet nem jogerős,

az ügyész súlyosbításért fellebbezett,

ám e bírói döntés első foka ellenére is felháborító. Nem is pénzbírság mennyisége miatt (bár igaz, hogy egy visszaeső bliccelőt is ennek többszörösére büntetnek), inkább azért, mert az ítéletben mintha egyáltalán nem vennék figyelembe, hogy az illető rendőr, sőt mintha a vádiratban is enyhítő körülményként tekintenének arra, hogy a rugdosás szolgálaton kívül történt.

Mintha egyáltalán nem számítana, hogy egy rendőr tette azt, amit tett, mintha nem lenne súlya a foglalkozásának (hívatásának?), ha éppen ittasan hőzöng, noha egy ilyen eset után az lenne a minimum, hogy felfüggesztik állásából. Valami azt súgja, hogy voltak kollégák, akik meg is dicsérték bátor cselekedetéért.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.