Miért? Pénzér’! – Kövér László, a téboly közeli ismerőse

  • narancsblog
  • 2014. április 20.

Narancsblog

Szóval szar érzés, hogy nem lehet teljesen harmadik világi hatalmat kiépíteni Európa közepén.

Itt a húsvét, Kövér László ismét a Hír Tv-ben lépett fel, mintha csak hazajárna. Hazajárna kezelgetni régi paranoiáit. Jó lenne újra házelnöknek lenni, ugyan mi akadálya lenne, csak közbe ne jöjjön valami, ilyeneken gyötrődött, de hamar rátért örök mumusára, tényleg, úgy beszélt, mintha egy delejes tekintetű pszichiáter pamlagán elborulva kellene vallomást tennie. Persze kiről? A rettenetes Gyurcsány Ferencről. Ez már tényleg kóros: ott van a szörnyeteg Gyurcsány a maga 3 gyalogos képviselőjével a parlamentben, szemben Kövérrel és a százharmincvalahány fideszessel, biztos hülyére kell magát paráznia az újrázó házelnöknek. S mit mond Kövér? Hogy Gyurcsány a „zakkant bolsi milliárdos”. Ja, ő csak tudja, ki a zakkant milliárdos, hisz közvetlen főnökének épp a napokban avatják fel a háza végében a fűthető székes futballstadionját.

Gyurcsányt nyilván nem eresztik már, amíg élnek, s a halálos ágyuk alá is benéznek, hogy nem lapul-e ott a nagy orrú bolsi rém (nyugi, ott lesz). De Magyarország számára nyilván az az igazi tragédia, amit Kövér László az uniós tagságunkról, magáról az Európai Unióról gondol. S legyen nyugodt mindenki, Kövér László azt gondolja, amit gondolhat, egy szóval sem kevesebbet vagy többet. S hogy mit gondolhat, azt pontosan a felcsúti Pancho Aréna fűtött gyepének mestere diktálja. Tehát bajszi ilyet szólt a házi tévéjének az Európai Unióról, hogy „jobb lenne kívül, de nem lehet”.

Kövér beszél - a kép nem a helyszínen készült!

 

Fotó: MTI

Miért is? Nos, közlendőjéből napnál is világosabban az derült ki, hogy azért, mert az unió mindenféle hülye szabályokkal (vö.: demokratikus keretek) akadályozza őket dolguk végeztében, „többes mércét” használ velük szemben satöbbi, satöbbi. S azért kell mégis benne maradni, mert ad pénzt. Mert a következő években várható több ezermilliárd forint fejlesztési forrás elengedhetetlen. Magyarul itt rohadnánk meg a pénzük nélkül, ezért kénytelenek vagyunk eltűrni, hogy rosszul viselik az uniós normákon kívüli szándékainkat. Szóval szar érzés, hogy nem lehet teljesen harmadik világi hatalmat kiépíteni Európa közepén, de le kell nyelni, mert annyira azért megfizetnek, hogy bármit csinálunk, éhen ne haljatok. Nos, ez maga az életfilozófiává emelt korrupció. Ehhez képest a kényszeres gyurcsányozás csak valami pimf fixáció, olyan, mintha feszt nyalná valaki a száját.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.