Orbán paksi titkaival szaladnak a tolvajok – meg a miénkkel

  • narancs.hu
  • 2015. június 13.

Narancsblog

Így lehet feloldani valaminek a titkosítását, egy mozdulattal feltörni mind a hét pecsétet – fusiban, kisipari eszközökkel. Paks II. titkai avatatlan vagy nagyon is avatott kezekben.

Miközben az ország nem tudhat meg semmit arról, hogy mi van készülőben Pakson, addig a titok maga – gyakorlatilag szó szerint – az utcán hever, csak le kell hajolni érte. S azért hever az utcán, mert akikre rábízták az Orbán-adminisztráció (ilyenformán az ország) legféltettebb titkát, azok úgy bánnak vele, mint egy kiürült ásványvizes palackkal, lazán hagyják dobálódni a kocsijukban, úgy sem kell az senkinek…

Persze most is rohadt titkos minden, nyilván a nyomozás érdekeire tekintettel, ugyebár, így csak annyit lehet tudni, hogy felnyomták a Belgrád rakparton a Paksi Atomerőmű valamelyik igazgatójának a verdáját, s elvitték belőle a laptopot, rajta az atomtitokkal, meg a szovátai nyaralás fényképeivel. Az esetet felplankoló Blikk szerfelett barátságos, mondhatni mentegető magyarázattal szolgál az esetről, miszerint „a piti tolvaj csak azért nyomta fel a kocsit, mert könnyű zsákmányt látott a laptopban, az adatokkal pedig már csak azért sem tud mit kezdeni, mert az ilyen típusú információkat jelszóval védik”. Höhö.

false

 

Nos, e magyarázatot alighanem a rendőrségtől szedték, mert pont akkora marhaság. Egyfelől a paksi diri aligha egy 1996-os Suzuki Swifttel zúzza, amiből egy bőszemű klosár csak úgy ki akarta csenni a rádiósmagnót, hogy eladja három felesért, éppen ellenkezőleg. Valami csúcsmodellből kellett kimenteni az árut, s akinek ez semmi perc alatt sikerült, majd fennakad egy rafinált jelszón… 1234 vagy valami ennél is viccesebben. Persze mindez még csak nem is feltételezés, csupán a szavakká formált értetlenkedés és felháborodás. Ellophatta azt a titkot akárki, bárki emberfia, kém és nem kém, s így még szörnyűbb az egész.

Az minden esetre árulkodó, hogy az ügyben a BRFL kiemelt ügyek főosztálya nyomoz, akiket ugyancsak ritkán rendelnek ki piti ügyekhez. A lap azzal vigasztal, hogy az orcátlanul felelőtlen titokgazda milyen komoly büntetést kaphat. Ez viszont senkit nem vigasztalhat abban a tekintetben, hogy kikre bízza a magyar állam a titkainkat.

A recept egyszerű: elveszem tőled, mert neked csak megártana a tudása, kikotyognád, eladnád, építenél a budid mellé a telekre egy kis atomerőművet stb. Helyetted inkább odaadom valakinek, akinél szerintem tökjó helyen van. Az meg belöki a kocsi sarkába, mint a használt papír zsebkendőt. S innentől már tökmindegy, hogy most épp az atomról van szó, minden mással is így áll a helyzet. Így működik az Orbán-állam.

Csak az atom speciel robbanhat is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.