Rács-Magyarország

  • narancsblog
  • 2015. június 18.

Narancsblog

Ez nem a gázszerelőm, nem a vejemuram, nem a kedvenc focicsapatom története már… Ennek a kerítésnek a töviben elválik mindörökké az ocsú a búzától. Narancsblog!

A kormány elrendeli, hogy készítsék elő egy négy méter magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítését a magyar–szerb határon, körülbelül 175 kilométer hosszan.

*

Mindenkinek megvan nyilván a játszóterek debil kisgyereke, aki mindenkit ki akar lökdösni a homokozóból. Ez az én homokozóm, menj innen! – süvölti, anyuka meg pirul, s annyit rebeg, hogy „Kázmérka, nem szabad ilyet mondani”. De Kázmérka nem enged, te is menj innen, anya!

A bevezetőnkben idézett szöveg viszont a Magyar Közlöny tegnapi kiadásában jelent meg, ilyenformán a játszótéri példa inkább hamis, mint pontos: a rosszindulat meg az elmebaj benne van ugyan, de egy gyerek számára mindig vannak mentőkörülmények. Aki viszont kiagyalta és elrendelte ezt a kerítést, az szimpla gazember, s nem menti fel semmi.

Akkor még egyszer, ízlelgessük: „A kormány elrendeli, hogy készítsék elő egy négy méter magasságú, határőrizeti célú ideiglenes kerítés létesítését a magyar–szerb határon, körülbelül 175 kilométer hosszan” – tegye fel kezét, aki ezért váltott rendszert 1989-ben! Most pedig az tegye fel, aki szerint épp azért váltottunk, hogy ennek vége legyen, hogy ne legyen már végre ott az a kibaszott vasfüggöny.

Megtetszett az ötlet

Megtetszett az ötlet

Fotó: MTI

Orbán Viktor mentális kondíciói eddig is közismertek voltak, a budi mellé felhúzott stadion kormányoldali mentegetéséből az évtized vicckönyvét lehetne kiadni, a felcsúti gázszerelő népmesei története vagy a Simicska ellen vitt háború hőskölteménye mind olyan egyértelmű, hogy csak hallgatni lehet róluk, vagy hazudni valami kényszeredettet, esetleg nagy pökhendin kiállni, hogy mi ezt is megtehetjük. De ez nem a gázszerelőm, nem a vejemuram, nem a kedvenc focicsapatom története már… Ennek a kerítésnek a töviben elválik mindörökké az ocsú a búzától.

Mától ugyanis nem az a kérdés, hogy te hol voltál, amikor loptak. S még csak nem is az, hogy te mit vettél ki belőle. Hanem inkább az, hogy te mit tettél az ellen, hogy Magyarországot visszavágják a legsötétebb múltjába.

Félreértés ne essék, az Európai Uniónak kezelnie kell a menekültáradatot, illetve mindazt a világban, ami előidézi e népvándorlást. Magyarország az Európai Unió tagja, még ha nem is hasonlítható a tárgybéli kitettsége Olaszországéhoz vagy Spanyolországéhoz, s nem is nevezhető a menekülők célállomásának, de ilyenformán nagyon határozott kötelezettségei vannak. Mely kötelezettségek vállalása helyett húzná most ki a kormány a szögesdrótot. Az uniós kezelés nyilvánvalóan költséges lesz, nyilvánvalóan nagy energiákat igényel majd, hisz mindközönségesen fel kell találni valamit, meg kell találni a megoldást. A vasfüggönyről viszont pont nekünk kellene a legjobban tudnunk, amit úgy látszik, mindenki tud rajtunk kívül, azt jelesül, hogy nem megoldás semmire, csak növeli a bajt. Lehet, hogy a megoldást nem is Európában kell keresni, de bizonyosan nem a szerb–magyar határ 175 kilométerén. Jaj, aminek ráadásul a másik oldalán édes véreink, a délvidéki magyarok nyögnek a gaz rác igájában – ismerős ez a szöveg valahonnan? Bár momentán az a legkisebb baj, hogy Orbán a saját korábbi politikáját, saját szövetségeseit köpi le éppen, fel sem veszik azok. A baj jóval szélesebb kört érint, úgyszólván egyetemes, hisz az égvilágon semmi különbség nincs a magyar–szerb határra felhúzott kerítés és a különféle gettók köré emelt falak között.

S aki azt hiszi, hogy ez a kerítés bármitől is megvédi Magyarországot, nos, az vélhetően ellógta a történelemórákat. Legkevésbé a menekülőktől, legfeljebb öt-tíz perc gondolkodásra készteti az embercsempészeket. De ezen fölösleges is tipródni, hiszen Magyarországot régen nem a menekültektől kell megvédeni, hanem Orbán Viktortól. Mert ha nem tesszük meg, akkor a következő kerítést a repülőtér köré húzza fel, hogy megakadályozza törekvésükben a Magyarországról tömegével menekülni igyekvőket. De azzal sem fog menni.

S egyszer, előbb, mint azt bárki gondolná, összenőnek ezek a kerítések, mert a legjobb helyről tudjuk, hogy összenő, ami összetartozik. Összenőnek, s alig pár négyzetmétert vesznek csak körbe… s akkor már a négyméteres magassághoz elég lesz a négyméteres szélesség is.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.