Meghalt Orbán hírhedt tanácsadója

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 19.

Nekrológ

Arthur J. Finkelstein 72 éves volt.

Az amerikai kampánytanácsadó már Richard Nixon ’72-es újraválasztásánál közreműködött, Ronald Reagannek és Netanjahunak is dolgozott, de a 2000-es évek közepétől a Fidesz kampányaiban is részt vett. Finkelstein működéséről 2013-ban közöltünk hosszú portrét.
Ebből idézünk:

Arthur J. Finkelstein New York-i zsidó család gyermekeként, közelebbről egy brooklyni taxisofőr fiaként látta meg a napvilágot, 1945-ben. A Columbia Egyetemen és a Queens College-on matematikát és statisztikát tanult. Tanulmányai befejezése óta – negyven éve – az amerikai politika élvonalában dolgozik, a legdörzsöltebb republikánus kampányguruk között tartják számon. Korábbi republikánus munkatársai és megbízói valóságos lángelmének tartják: a Republikánus Párt (Grand Old Party – GOP) berkeiben páratlan matematikai készségéről, egyedi meglátásairól és kiváló politikai ösztöneiről ismert.

false

 

Egykori kollégái közvetlen és inspiráló emberként beszélnek róla, de a Fidesz stratégáival folytatott kommunikációs egyeztetések menetét testközelből követő forrásunk is állítja: „Arthur kedélyes, jó humorú és megnyerő ember, aki nagy kedvvel anekdotázik világszerte összegyűjtött élményeiről magyar ügyfelei előtt is.” „Ő az a típus, aki inkább a színfalak mögött marad, és hagyja, hogy a politikusok szerepeljenek – szemben az új generációs elemzőkkel, akik szeretik a Fox Tv-ben fényezni magukat” – nyilatkozta róla Larry Weitzner New Jersey-i konzervatív tanácsadó, utalva arra, hogy legyen bármily barátságos figura is, Finkelstein szinte soha nem mutatkozik nyilvános politikai porondokon. Régi vágású háttérember: az elmúlt két évtizedben gyakorlatilag nem készült róla nyilvános fénykép, és interjút is csak ritkán ad. Demokrata körökben emiatt egyfajta „démonizált” kép alakult ki róla: Jonathan Karl, a CNN újságírója egy 1996-os tudósításában a Közönséges bűnözők című film karakteréhez, Kaiser Sozéhoz hasonlította, akit ugyancsak soha senki nem látott, ellenfelei épp ezért rettegtek tőle.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.