Tisztelt Szerkesztőség!
A Református Szeretetszolgálat karácsonyi vacsorájával kapcsolatban megjelent írásukra reflektálunk. A rendezvényt a Magyar Református Szeretetszolgálat szervezi, Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere a fővédnökséget vállalta, mellette sportolók és más közéleti személyiségek is jelen lesznek a vacsorán.
A Református Szeretetszolgálat napi szinten 35 000 rászorulóról gondoskodik, a rendszeres támogatás és segítségnyújtás mellett különböző akciókkal hívjuk fel a figyelmet a nélkülözők megsegítésére, illetve támaszai vagyunk az elesetteknek. Nem minden eseményünk kap ekkora sajtónyilvánosságot, mint a holnapi vacsora. Az adventi időszakban például színházba, cirkuszba és műjégpályára is vittünk nehéz körülmények között élő családokat, de az ünnepkörön kívül is rendszeresen segítjük aktív kikapcsolódásukat. A vasárnapi rendezvényünk is azért jött létre, hogy karácsony előtt megajándékozzunk olyan gyermekeket, akik valamiért nehéz körülmények között élnek. Ez pedig nem csak a mélyszegénységet jelenti. A vacsora különlegességét elsősorban nem a helyszín adja, hanem a gyermekeknek szánt program és ajándék. (Bár meg kell jegyeznünk, hogy a Hilton Budapest várbeli elhelyezkedése azt is lehetővé teszi, hogy a vidékről érkezők egy kis városnézést is beiktassanak a programba.) A Református Szeretetszolgálat célja az, hogy a vacsorával és a gyerekműsorral örömet szerezzen a legkisebbeknek. A segélyszervezet tapasztalatai és a meghívottak visszajelzései alapján örömteli karácsonyi ünnepségre számíthatunk. Hálásak lennénk azért, ha az ünnepre hangolódva a segítségnyújtásunk zavartalan lehetne és megéreznének egy kicsit abból a szeretetből, amellyel tudásunk legjavát használva igyekszünk segíteni a ránk bízottaknak.
Ezért is kérjük, hogy ne buzdítsanak rendbontásra, és a gyermekek ünnepségének megzavarására!
Tisztelettel és köszönettel:
Magyar Református Szeretetszolgálat
Gilicze Réka
kommunikációs referens, szóvivő
Figyelmébe ajánljuk
Érett, nem öreg
Jarvis Cocker lusta embernek tartja magát, pedig elég sok mindent csinált a Pulp 2002-es feloszlása óta.
Még egy puzzledarab
Háromnegyed órás dokumentumfilmet sugárzott 1965-ben a kanadai televízió egy fiatal költőről.
Mi nem akartuk!
A szerző első regénye a II. világháború frontélményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.
Koldus és királyfi
A közkeletű bölcsesség szerint a popdalok 90 százaléka a szerelemről szól, a maradék pedig semmiről.
Mit csinálsz? Vendéglátózom
Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.
Ahol az életmód is politika
Hogyan formálódott története során és milyen ma a lengyel karikatúra, hogyan reflektál a múltra és a jelenre, mit vár a jövőtől, milyennek mutatja a nemzeti és a globális jelenségeket?
Popmenedzsment egykor és ma: Erdős Péter vs Deutsch Tamás
Mitől "Európa legnagyobbja" a tűzijáték? Attól, hogy nálunk költi rá a legtöbbet a kormány
Baljós fellegek
A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.
A bűvös hármas
Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.