Dercsényi Dávid

A szőnyeg alá söpört ország

  • Dercsényi Dávid
  • 2014. szeptember 11.

Publicisztika

„Engem a nagypolitikai hacacáré nem érdekel, hagyjanak békén!” Ha Ön is mondott vagy gondolt hasonlót, kérjük, folytassa az olvasást!

A kormány továbbra is népszerű, választói számosak, jó kétmilliónyian vannak. Érzelmi kötődésük nem kétséges, bár kérdéses, miben is áll. Elvi alapokon? A kormány már a lehető legtöbb témában ellene mondott saját korábbi magának az orosz agressziótól a rendőrállam ismérveiig, de még a nyomorult akácfa ügyében sem sikerült kitartani egy korábbi álláspont mellett. (Orbán Viktor pedig a nyilvánvalót is sikerrel tagadja le – a 2010-es fülkeforradalom-terminusról azt állította, ilyet ő sose, pedig a NENYI-ben is szerepelt... Következmény? Zérus.) A kormány viselkedésének egyetlen mozgatója a jelek szerint a hatalom (és a szavazói ezt legitimálják).

Fotó/grafika: Zerochan

Fotó/grafika: Zerochan

 

Ennek egy újabb megnyilvánulása és állomása az Ökotársra mért elrettentő akciónak álcázott adategyeztetés, razzia (vagy fordítva). Ó, hát ez engem nem érdekel, mondhatják Önök, én épp megélni szeretnék, borsodi zsákfaluban élek, zuhan az életszínvonalam, mint a forint értéke, napról napra élek, küszködöm, ezek tőlem távol álló, messzi dolgok, nagypolitikai cirkusz, miért nem foglalkozunk az emberek igazi problémáival?

Ellent kell mondjak.

Ezek igenis szerves részét képezik a mindennapi életünknek. Emiatt fog az Ön gyereke elsőben hét tanórát tanulni egy nap, minek következtében apró zombiként fog otthonába megtérni. Emiatt verhet át a kormány olyan önkormányzati választási törvényt, ami miatt nem releváns többé, hogy ki is Magyarország fővárosának polgármestere. Emiatt fog Ön Londonba emigrálni, hogy a mosogatás révén perspektivikussá váljon az élete.

Mondhatnám, hogy Ön, ha így gondolkozik, nem érdemli meg a saját országát, de ez túl patetikus lenne. Mondjuk úgy: ha Ön így gondolkozik, ha nem hagyja, hogy megérintse a közélet, a politika, az Ökotárs ügye, ha mindez nem csapódik le Önben, akkor a saját családjának nehezíti meg az életét.

Ha Ön értelmiségi, és nem érdekli a saját autonómiája, hanem a következményektől félve inkább elfordul, ha becstelenséget, törvénytelenséget lát, ugyanezt mondhatom.

Ha Ön baráti társaságban, a szellemtudományok, művészetek vagy a szerelem szféráiban szeretné kibekkelni ezt az időszakot, rossz hírem van, mert ugyanígy önmagával szúr ki.

Ha Ön abban reménykedik, hogy békén fogják hagyni, ha Ön békén hagyja őket, le kell lombozzam.

Más idők járnak már.

Figyelmébe ajánljuk