Publicisztika

Asszimilációs idill 1862-ből. Forrásom Ágai Adolf (1836-1916) Zsidó menyegző falun - Rajzolat a zsidó magyar népéletből című írása, mely a Magyar Izraelita 1862. március 21-i számában jelent meg. Komlós Aladár kivonatolásában (vö. A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században) idézem:

A fülkeforradalom, a Nemzeti Együttműködés Rendszere és az elszámoltatás narratívái 2012-re kifulladtak, a kormánypárti értelmezési keretben a gazdasági szabadságharc és egy homályos országátalakítás, "újjászervezés" missziója került a helyükre. A valóságban pedig a második Orbán-kormány harmadik évét a sodródás és a folyamatossá vált megszorítási spirál határozta meg.

Reagálás A Hogyan mondják a nepotizmust románul? című írásra.

A támadásokat visszavertük. A magyar parlament izgága kötekedőinek adtunk néhány kokit. Leesett néhány saller, kiosztottunk néhány baráti tarkón legyintést, és higgadt, kimért tempóban elvégeztük a munkát - az orbáni kocsmafrazeológiával így összegezhető az Alkotmánybíróság (AB) évzáró és évindító föllépése. Azaz az alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiről (Ár.) szóló, december 28-án kihirdetett határozat, és a választási eljárási törvényről január 4-én ismertetett, államfői indítványra született döntés.

"Amíg Magyarországon a valóságérzékelés tömegesen ennyire torz, addig zátonyra fog futni minden jobbító szándék."

A külhoni magyarok ügye kényes téma, különösen azzá válik olyan közösségekben, ahol hatalmi pozíciókba ültetett képviselőik hirtelen románra váltanak, ha a beosztottak előtt titkolnivalójuk van.

Nem pont így volt, de próbáljuk elképzelni: az MSZMP 1985-ben meghallja az idők szavát, és meghirdeti, hogy a Hazafias Népfronton kívüli - értsd: ellenzéki - jelölt is indulhat az országgyűlési választáson.

Az Alkotmánybíróság (AB) 2012. november 12-i határozatában nemcsak megsemmisítette a szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely büntetni rendelte a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát, de indoklásával egy haladó szellemiségű, az emberi méltóság és a szociális állampolgárság talaján álló társadalom lehetőségének képét is felvillantotta.

Zsidónak maradni ma Magyarországon a 20. századi nemzeti és internacionalista típusú asszimiláció, a szekularizáció, a vészkorszak és a diktatúra után nem könnyű. Zsidónak lenni Magyarországon a jól működő intézményi infrastruktúra hiánya, a vallásos életforma, gondolkodás és az új típusú, zsidó etnikai reneszánsz idegenkedő társadalmi fogadtatása, másrészt a totalitárius diktatúrák mentális károkat okozó utóhatása miatt ma is kihívás.

A Romsics Ignác történészprofesszor (vélt? valóságos? putatív? potenciális? virtuális?) antiszemitizmusa gerjesztette szövegállomány egyik leitmotivja a zsidók magyarországi asszimilációjával kapcsolatos megállapítások egy csoportja. Közülük három látszik ismétlődni (egyik sem új gondolat, mindhárom tekintélyes előtörténettel büszkélkedhet az ún. magyar szellemi életben).