Akik az elmúlt ezer évben Magyarország érdekeit emlegették, csaknem kivétel nélkül háborúba keveredtek

  • Haskó László
  • 2019. június 16.

Publicisztika

Zászlóin Trianon és a Don-kanyar.

A jelenlegi magyar kormány feje, amikor valamilyen gazemberségre készül az európai fronton, mindig Magyarország érdekeire hivatkozik. Nagyon jó szöveg, századokon át mondogatta más is, csak sosem vált be. Ugyanis Magyarországnak – minden ellenkező híresztelés dacára – nincsenek érdekei.

Érdekei csak a magyar embereknek, a magyar állampolgároknak lennének, viszont azzal ritkán törődnek bölcs és még bölcsebb vezéreink. Ráadásul az emberek különféle érdekeket tartanak számon maguknak. Közös érdek csak egy volna: a béke. Mind a társadalmi, mind pedig a háború hiányát jelentő béke. Külső béke + belső béke = Európai Unió. Ez a magyar érdek kétszer kettője.

Ráadásul ez nemcsak magyar érdek, ez mindenki másnak, szerbnek, románnak, tótnak is érdeke, ha fölismeri, ha nem. Viszont nemzeti pechünk, hogy ez az érdek pont nem érdekli a mi jelenlegi nemzeti vezetőnket. Ő handabandázni szeret, ám rá aligha igaz a közmondás, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. Ő harap, ha hagyják.

És úgy tűnik, hagyják.

Akik az elmúlt ezer év során Magyarország érdekeit emlegették, azok csaknem kivétel nélkül háborúba keveredtek valamilyen más érdekbe ütközve. Merthogy másoknak is van ám érdeke. A huszadik század két legnagyobb magyar érdekvédőjét hozom példának, akik nem mellesleg kormányunk fejének, nemzetünk jelenlegi nemzeti vezetőjének nem titkolt példaképei. Tisza István magyar érdeknek hirdette a világháborút, a választójog korlátozását és a civil mozgalmak vérbe fojtását. Történetesen a most agyonutált Károlyi pontosan ellenkezőként gondolta a magyar érdeket. Vagyis béke, általános választójog és civil szabadságjogok. Világos, hogy az ő szobra helyére került vissza a „vad geszti bolond” kőmása. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Ferencjóska altengernagya Trianon revízióját és a deportálásokat, azaz a magyar faj tisztaságának megőrzését gondolta magyar érdeknek. A két nagy érdekvédő egyenként csinált közel egymillió magyar halottat és majd’ annyi hadirokkantat. És hetedíziglen megmérgezték Magyarország lelkét! Hogy ezer évig ne tudjunk integrálódni Európába. Ez a magyar érdek? Talán mégsem. De próbáljunk méltányosnak lenni azokhoz, akik egyáltalán nem voltak méltányosak a magyar emberekhez. Tételezzük föl (bár teljes hadászati és politikai képtelenség!), hogy a Monarchia megnyeri a háborút. Akkor az úgynevezett nagy Magyarországon a magyar ajkú lakosság számaránya nem tett volna ki egyharmadot sem.

Ez lett volna a magyar érdek?

Tisza, amilyen fafejű volt, harcolt volna tovább az általános választójog ellen, a nemzetiségek ellen. És ők ellene. Csuda jó kis nagy Magyarország lett volna. Ha Hitler nyeri meg a második háborút, akkor a zsidótlanított kis (esetleg középnagy) Magyarország örökös másodosztályú német gyarmatként szolgált volna. A nácik a kormányzó urat vagy koncentrációs táborba, vagy elmegyógyintézetbe küldik.

Orbán, nemzetünk mostani (félre)vezetője – méltó példaképeihez. Jól beletalált az érdekválasztásba: szerinte nem a keresztény Európában, hanem Ázsiában van a helyünk nemzetileg és nemzetközileg. Viszket a lába, ha liberális szagot érez. Viszont az olimpiai téveszmétől dagad a mellkasa. Zászlóin Trianon és a Don-kanyar.

A szerző sebész

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.