Ja k vam pisu

  • 1999. május 27.

Publicisztika

Van itt ez a levélügy, az ő számos politikatechnológiai, pszichoszociológiai, korrupto- és kretenokratológiai, továbbá lingvisztikai, valamint turisztikai vetületével. Ezek mind szerfölött érdekesek, bár a belőlük levonható következtetések száma korlátozott, és nagyjából annyiban foglalhatók össze, hogy lám, a magyar politikai elit nem csekély hányada analfabéta, legjobb esetben is csak magyarul bégető birkákból áll, akik a gazda vagy a gazdához közel állónak vélt személyek parancsára, esetleg egy ingyennyaralás vagy bárminő apró ellentételezés fejében, bárkinek, bármikor lábon eladják a nevüket. (Ezeket a neveket ilyenkor egyébként sokszor még túl is fizetik a vásárlók.)

Van itt ez a levélügy, az ő számos politikatechnológiai, pszichoszociológiai, korrupto- és kretenokratológiai, továbbá lingvisztikai, valamint turisztikai vetületével. Ezek mind szerfölött érdekesek, bár a belőlük levonható következtetések száma korlátozott, és nagyjából annyiban foglalhatók össze, hogy lám, a magyar politikai elit nem csekély hányada analfabéta, legjobb esetben is csak magyarul bégető birkákból áll, akik a gazda vagy a gazdához közel állónak vélt személyek parancsára, esetleg egy ingyennyaralás vagy bárminő apró ellentételezés fejében, bárkinek, bármikor lábon eladják a nevüket. (Ezeket a neveket ilyenkor egyébként sokszor még túl is fizetik a vásárlók.)

Hanem.

A botrány következményei vagy állítólagos következményei már annál nagyobb jelentőségűek lehetnek az országra nézvést. Nem az történt ugyanis, hogy Selmeczi Gabriellát, a társadalombiztosítást felügyelő kormánymegbízottat megbízói a korrupció gyanújának reá vetülő árnyéka miatt elmozdították állásából, és helyébe kineveztek egy feddhetetlen személyt, hogy ő folytassa a tébé - a választási időszakban beharangozott, piaci alapú - reformját. (Mondjuk Frajna Imrét.) Nem. Selmeczit érdemei elimerése mellett kirúgták, majd a mintegy 1200 milliárdos évi forgalmat lebonyolító tébé ügyeit ripsz-ropsz, az "itt a piros, hol a piros" becsületkódexe szerint a Pénzügyminisztérium, azaz a kormány ellenőrzése alá vonták. Történik ez épp akkor, amikor a) a kormány katasztrofális gazdaságpolitikájának következtében a költségvetés eddigi hiánya messze meghaladja az első negyedévre tervezettet, és b) az egészségügyi tárca (+ az orvoslobby) gőzerővel fúrja a tébé - ha mégoly vérszegény, de akkor is: piaci alapú - reformterveit. (Gógl és a MeH vonatkozó szakértői azért tartanak ki az egybiztosítós rendszer mellett, mert úgymond a "piaci versenyhelyzet megbontaná a kockázatközösséget". Vigyázat! Vörösök a kormányban!)

Azt persze még a legelvetemültebb elemzők sem állíthatnák, hogy a szőke ciklon működése alatt a tébé reformja vagy legalább az arról való gondolkodás valami nagy svungot vett volna; leginkább a káderállomány frissítése zajlott, és nem több. Az viszont tény, hogy a kormány 1200 milliárd forintot emelt ki egy tőle elvben mégiscsak független hivatal ellenőrzése alól. És - mivel az eme vagyonnal való gazdálkodást nem fogja felügyelni mondjuk egy országgyűlési bizottság - a lakosság látóköréből is. És nincs az a költségvetési hiány, ami ennyi pénzből ne lenne fedezhető.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.