Játszd el nekem a halál dalát

  • 1999. május 27.

Publicisztika

Valami eszi a rendőröket Békés megyében, ami természetesen roppant szomorú és visszás helyzetként értelmezhető. Emberek halnak meg, árvákat és generációkon átívelő sebeket hagyva maguk után - ráadásul, akár hiszünk a hátramaradottak vádjainak, akár nem, valami, úgy tűnik, kevéssé stimmel a Békés megyei rendőrkapitányságon.

Valami eszi a rendőröket Békés megyében, ami természetesen roppant szomorú és visszás helyzetként értelmezhető. Emberek halnak meg, árvákat és generációkon átívelő sebeket hagyva maguk után - ráadásul, akár hiszünk a hátramaradottak vádjainak, akár nem, valami, úgy tűnik, kevéssé stimmel a Békés megyei rendőrkapitányságon.

A tavaly áprilisban meghalt (a rendőrségi vizsgálat szerint öngyilkosság, mások gyanúja szerint gyilkosság következtében) Kuzma Mihály alezredes például éppen egy kollégát készült feljelenteni, akinek a kertjében egy kupleráj óriásplakátja csábította a Békés megyei dolgozókat kedvező árfekvésű virgonckodásra, ám a feljelentés az illetékes helyen valahogy elkutyulódott, lett helyette egy kackiás házkutatás Kuzmáéknál, holmi gyanús eredetű üzemanyagok - számszerűen három marmonkannányi - ügyében. Ezek törvényes úton beszerzettnek bizonyultak, Kuzma alezredes azonban meghalt: búcsúlevele szerint azért, mert az egész város előtt lejáratták a jelentős cécóval járó házkutatással - családtagjai viszont úgy sejtik, hogy kollégái tették el láb alól, mert a feljelentőket csak akkor szeretik, ha nekik jelentenek fel, nem pedig, ha őket. A mostani halott -őt már csak D. Istvánként ismerjük, a személyiségi jogok védelmének hullámverése végül a Békés megyei kapitányságot is elérte ugyanis -Kuzma halála óta nem volt képes helyreigazítani zilált idegrendszerét, először kórházban kezelték ebből kifolyólag, majd négy nappal azután, hogy visszalépett a szolgálatba, felkötötte magát.

A sztorihoz tartozik még, hogy az a rendőrtiszt, aki Kuzma feljelentő levelét annak idején elkutyulta, jelenleg az ORFK-n dolgozik, a megyei kapitányságok oda küldött titkos iratait szortírozza, miért, ha egyszer ebben van gyakorlata neki -maga a Tábornok nevezte ki, az, aki most belügyminiszterként dolgozik hazánk belbiztonságának megszilárdításán (mégpedig példásan: azt a német robbantógengsztert - aki máig nem tudja, vacsorázott-e a Tábornokkal, és ha igen, miért mégsem - is hogy megmalmozta, ha emlékszünk még rá).

Ezek persze csak alig megalapozott rémhírek, és egyáltalán, ilyesféle sztorikkal a hetvenes években próbálkoztak magukról megfeledkezett olasz filmrendezők, de azokhoz legalább az Ennio Morricone írta a zenét, és valami ügyeletes sztárcsillag jellegű színésznőféleség mindig levetkőzött bennük, ami sokat enyhített a visszásságokon. Itt viszont csak ezek a lehetetlen históriák mennek öngyilkos rendőrtisztekkel (egy szintén önkezével eltávozott Békés megyei kollégájuk például úgy lőtte szájba magát, hogy még arra se jutott ideje, hogy az épp fogyasztott tízóraiját lenyelje), meg popcsászárok, akik először kábítószert fogyasztanak, aztán rendőrtiszttel karamboloznak utóbbi számára végzetesen, később pedig kiderül, hogy előbbiek mégse fogyasztottak kábítószert, meg amerikai nagykövetet kinevezni igyekvő magyar középkáderek, meg bokszolókkal fényképeszkedő filiszterelnökök.

De hol van Morricone, és ki fog vetkőzni?

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.