Kinek a csákánya?

  • 2001. szeptember 13.

Publicisztika

Az informatikai bűnözést penalizáló paragrafusok kerülnek a büntető törvénykönyvbe a kormány múlt heti döntése szerint. A "szakértők" által csak "hackertörvényként" emlegetett módosításnak már a neve is egy félreértésen alapul: a hacker ugyanis eredetileg azokat a kódfaragókat jelenti, akik tudásukat nem profitszerzésre vagy károkozásra használják, hanem önkéntes alapon tökéletesítik a programokat és a rendszereket. Eközben esetleg kimerítik a "jogosulatlan hozzáférés" ezentúl bűncselekménynek számító, börtönbüntetéssel fenyegető tényálladékát, ám ezt csak azért teszik, hogy felhívják a figyelmet a biztonsági problémára, amit aztán az üzemeltető vagy a gyártó szépen kijavít. Ez a tevékenység ma már saját névvel vállalható szakma, számos programozó él az információvédelemből. Az informatikai bűnözőket "crackernek" nevezi a szleng, ők felelősek a Legfőbb Ügyészség által tavaly egymilliárd forintra becsült kárért, és ha az Országgyűlés elfogadja a Btk.-módosítást, a jövőben feltehetően még könnyebb dolguk lesz, mert az amerikai "hackertörvény" példája bizonyítja: a "töréseket" korábban publikáló hackerek nem fogják közzétenni, a gyártók pedig nem fogják befoltozni a biztonsági réseket. A rendőrség pedig a másolt CD-ket vásárló hobbi-számítógépesek mellett ezentúl tehetséges bitbuherátorok és az informatikai elitbe tartozó szakemberek skalpjaival javíthatja tovább felderítési mutatóit.

n Az informatikai bűnözést penalizáló paragrafusok kerülnek a büntető törvénykönyvbe a kormány múlt heti döntése szerint. A "szakértők" által csak "hackertörvényként" emlegetett módosításnak már a neve is egy félreértésen alapul: a hacker ugyanis eredetileg azokat a kódfaragókat jelenti, akik tudásukat nem profitszerzésre vagy károkozásra használják, hanem önkéntes alapon tökéletesítik a programokat és a rendszereket. Eközben esetleg kimerítik a "jogosulatlan hozzáférés" ezentúl bűncselekménynek számító, börtönbüntetéssel fenyegető tényálladékát, ám ezt csak azért teszik, hogy felhívják a figyelmet a biztonsági problémára, amit aztán az üzemeltető vagy a gyártó szépen kijavít. Ez a tevékenység ma már saját névvel vállalható szakma, számos programozó él az információvédelemből. Az informatikai bűnözőket "crackernek" nevezi a szleng, ők felelősek a Legfőbb Ügyészség által tavaly egymilliárd forintra becsült kárért, és ha az Országgyűlés elfogadja a Btk.-módosítást, a jövőben feltehetően még könnyebb dolguk lesz, mert az amerikai "hackertörvény" példája bizonyítja: a "töréseket" korábban publikáló hackerek nem fogják közzétenni, a gyártók pedig nem fogják befoltozni a biztonsági réseket. A rendőrség pedig a másolt CD-ket vásárló hobbi-számítógépesek mellett ezentúl tehetséges bitbuherátorok és az informatikai elitbe tartozó szakemberek skalpjaival javíthatja tovább felderítési mutatóit.

Folytatódik a rendcsinálás az interneten is: Körmendy-Ékes Judit ORTT-elnök után újabb versenyző szállt ringbe kormányoldalról a világháló megregulázására, "az elektronikus kereskedelemről, valamint az egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról" szóló törvénytervezetet bocsátott tárcaközi egyeztetésre a Miniszterelnöki Hivatal. A törvénytervezet számos olyan jogosítvánnyal ruházná fel az államot, amit hagyományosan iparági önszabályzó testületek gyakorolnak, ilyen például a domainnevek kiosztásának szabályzása. A világháló államosítása persze nem Fidesz-lelemény, sikerrel próbálkoztak vele Kínában és Kubában is, EU-irányelvekre és szabályozatlanságra hivatkozni azonban mindenképpen arcátlanságnak tűnik, főleg annak fényében, hogy a nagy internetes tartalomszolgáltatókat tömörítő Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete már az "internetes anarchiával" szemben világszerte legkeményebben fellépő szerzőijog-védő szervezetekkel is megállapodott.

Figyelmébe ajánljuk