Stumpf: A tőke

  • 1999. március 4.

Publicisztika

Stumpf Sztyopa fõstratéga meggondolta magát. Miután a múlt héten találkozott néhány multi képviselõjével, és valakik elmagyarázták neki néhány, a gazdaságra vonatkozó számsor értelmét is - amibõl Sztyopa rájött, hogy szar van a palacsintában -, miniszterünk békülékeny hangnemet ütött meg. Ha az általa ellenállhatatlanul szellemesen "betartásos demokráciának" nevezett izének véget vet az ellenzék, úgy a kormányerõk szóba fognak állni vele. A hangnemet gyors orvosi ellátásban részesítette Isépy, és kijelentette, hogy most már az ellenzék térfelén pattog a pettyes (sporthasonlattal élt az örökifjú demokrata). (Érdekes egyébként, ahogy ezeket a korosabb KDNP-seket üzengetésre használják a fideszes fiúk. Csépe Bélának a MEH-ben a koalíciós partnerrel való kapcsolattartás a feladata. Ha mondjuk a Napi Maóba csomagolt halat kellene átvinni valami alulteljesítõ apparatcsiknak az FM-be, bátran a hátára lehet Csépének csapni, hogy "no, Béla bátyám, gyújtsad be a rakétákat".)

Stumpf: A tõke

Stumpfot tehát lecseszték, és most gondterhelten túrja az orrát. A megoldás, ami eszébe jutott, pont olyan, mint minden eddigi ötlete.

A Fidesz a kormányzás stratégiájának kialakításakor úgy gondolkodott: a gazdaságban megmaradunk liberálisnak, és azt fogjuk csinálni, amit az elõzõ kormány is csinált, barátságosak leszünk a külföldi tõkével, ami meg nem a gazdaság, hát ott kissé erélyesebben lépünk majd fel, de az úgysem érdekel senkit, maximum néhány belvárosi zsúrfiút, különösen, ha a gazdaságnak jól megy, márpedig a gazdaságnak jól fog menni. Chikán, Járai meg Surányi hozzák a formájukat, lesz növekedés, lé rogyásig, és akkor ki nem szarja le, hogy ülésezik-e a parlament, hogy a kormánynak milyen a kinevezési gyakorlata, hogy mennyi közpénz folyik el a kisgazdákra, hogy a Fidesznek muszáj értelmiséget vásárolnia magának, kit fog érdekelni Nemeskürty, az alkotmány, bármi.

De ez nem jó gondolat.

Magyarország jóléte, ha tetszik, ha nem, attól függ, hogy a külföldi tõke hogyan viselkedik, hogy gyün-e vagy mén. Most húz ki az országból. A magyarázat, miszerint csak a profitot viszik ki az országból, sovány. Eddig miért nem vitték? Vagy ha viszik, miért nem jön helyette új, annyi, mint eddig?

Azok, akiknek a pénzük forog a kormány kockáján, most azt hallják, hogy a kormány privatizációs fehér könyvet készít, sõt bizonyos privatizációs ügyletekbe már bele is kötött, más privatizációs ügyletekben (mint például a gázszolgáltatók esetében) pedig egyszerûen nem teljesíti a jogelõdje által vállalt kötelezettségeket; és azt látják, hogy az ország egyik legnagyobb bankját abszolút titkos és gyanús körülmények között, és vélhetõen bizonyos "egyensúlyteremtés" érdekében, "konszolidálják", és ez a konszolidálás leginkább azt a célt látszik szolgálni, hogy a bankot késõbb el lehessen lopni. A külföldi tõkések azt is látják, hogy a szigorú gazdaságpolitikát képviselõ kormánytagokat meg a jegybank elnökét megállás nélkül csesztetik a káosz kormányon belüli és kívüli prófétái, hogy a nagyobb bankok vezetõit (a szélsõjobb választási programjának megfelelõen) egy az egyben elküldték a vérbe; hogy az adóhivatal lett a politikai jellegû leszámolások eszköze; hogy a pénzpiacokat ellenõrzõ egyik legfontosabb szerv vezetõit, akiknek munkaköri kötelességük, hogy ne legyenek bizalmi viszonyban a kormánnyal, indoklás nélkül, épp a "bizalom hiányára" hivatkozva mentik fel. A külföldi tõke tulajdonosai nyilván azt is érzékelik, hogy a kormányfõ a parlamentáris demokrácia helyett sajátos elnöki demokráciát valósított meg, elnöki döntési jogkörökkel, de elnöki felhatalmazások és felelõsségek nélkül, hogy a kormány alkotmány-ellenes törvényeket ver keresztül az egyébként nullára leírt parlamenten, hogy Fidesz-pacsirtákat ültet a közmédiumok politikai mûsoraiba.

A külföldi tõkések egy idõ után nyilván azt fogják hinni, hogy Magyarországon a kormány azt csinál, amihez éppen kedve szottyan. Mindenkivel. Velük is. Hogy Magyarország nem eléggé szabad ország.

Hát nem elszalad erre a barma?

Stumpf Sztyopa, midõn feltápászkodott nyugszékébõl, arra a következtetésre jutott, hogy ezért nem lehet más a felelõs, mint az ellenzék.

De nem baj. Azoknak úgy sincs hova szaladniuk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.