Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Szilencium

  • 1999. március 4.

Publicisztika

A mínuszos hír egy kis bigyó a napi sajtó betûtengerében. Legfeljebb három mondat. Kábé ennyit érdemelt volna a lapokban a Mûcsarnok idei terveirõl meghirdetett múlt csütörtöki sajtótájékoztató. Ehelyett lett belõle egy várhatóan hosszú lefolyású, csúnya ügy nyitánya. A Mûcsarnok igazgatóját a Nemzeti Örökség Minisztériumának teljes hierarchiája, miniszter, helyettes államtitkár, fõosztályvezetõ, portás, kézbesítõ és a takarítószemélyzet tiltotta el a nyilatkozástól. Jól is néznénk ki, ha egy ilyen vidéki kultúrház, mint a Mûcsarnok - amúgy az 1/1996 (MK10.) MKM jellel ellátott miniszteri utasítás által deklaráltan "önálló szellemi mûhely" -, felelõs vezetõje csak úgy beszámolna terveirõl. Még megpendítené, vannak ám gondok is, a pénz például. Fogja csak be a szakállas pofáját, elõbb elbeszélgetünk vele, mehet a Bálint után, aztán telesírhatja a sajtót. De addig szilencium. Cél a 70-es évek alsó széle, közepe.

Előző cikk a rovatban Még nem háború
Következő cikk a rovatban Stumpf: A tőke

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

Kritika

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Kritika

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

Kritika

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

Kritika

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Kritika

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.