Van benne tartás

  • .
  • 2008. április 10.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. március 13. Tisztelt Szerkesztőség! Dicséretes dolog, hogy a természettudományos ismeretterjesztést a Magyar Narancs is fontosnak érzi, mert erről nem lehet eleget beszélni.
A kémiai ismeretterjesztés különösen mostohagyermeke ennek a műfajnak és hazai, alapvetően humán műveltségi hátterű médiamunkások ritkán kényeztetnek bennünket ilyesmivel. Barotányi kolléga kémiai tárgyú esszéi (Konyhai kémia I-III., Magyar Narancs, 2008. január 17., február 7., március 13.) korrekt írások, haa kidolgozásban találunk is elnagyoltságot, az csak a kritikai szellem iránti olthatatlan vonzalmunk eredménye. Én lennék az utolsó, aki súlyos kifogásaival kedvét szegné a szerzőnek az efféle írásoktól: jól van ez így, kedves kolléga, folytassa csak ez irányú tevékenységét, az esetleges kiegészítéseket, javításokat majd megteszik az olvasók. Mint például most, a guarmézgáról szóló írása kapcsán. A cikkben szó van gumiról, mézgáról, gyantáról, enyvről. Az utolsót felejtsük is el, ezzel az anyaggal kapcsolatban nem használják ezt a kifejezést. A gyanta alatt általában inkább vízben nem oldódó anyagot értünk, márpedig a guarliszt a vízzel igencsak jó barátságban van. Az igazi harc az elnevezésért a mézga és a gumi között dúl. Reménytelen vállalkozásnak tűnik elfogadtatni a laikus közvéleménnyel, hogy a növényi izzadmányok beszáradt nedveit és lisztszerű őrleményeit szerencsésebb a mézga közös névvel illetni, mintsem a gumival, de legalább itt írjuk le, hogy a mézga a korrekt név. Más nyelvekben is megfigyelhető ez a tétovázás, pl. a németben a Gummi lehet gumi és mézga is, a Harz gyanta, de az angolban a mézga (gum), a gumi (rubber) és a gyanta (resin) szavaknak megfelelő fogalmak többé-kevésbé jól elkülönülnek. Ha egy név körül ilyen bizonytalanság jelenik meg, az mindig a fogalmak tisztázatlanságát takarja. A mézgák esetében sem meglepő ez, számos más anyaggal is előfordult már (és még fog is), hogy előbb kezdtük el használni és elnevezni, mintsem a pontos mibenlétét megismertük volna. A kolloid oldatok létezése nem valami ritkaság, hogy mást ne mondjunk, az élelmiszerek jelentős része ilyen anyag. Elég a tejre gondolnunk, amely, ha valódi oldat lenne, víztiszta, átlátszó folyadék volna. Az igazi és kolloid oldatok közötti határvonalat nehéz pontosan meghúzni és a növényi mézgák híg vizes oldatai erősen feszegetik ezt a határt. Gyakran hidrokolloidoknak is nevezik őket és ezek az oldatok hétköznapi szemmel nézve hihetetlen tulajdonságokkal bírnak, pl. úgy néznek ki, mint a gélek, de egy pöccintésre ismét folyékonnyá válnak, hogy aztán ismét nyugalomra térjenek a külső hatás megszűnte után. Épp ez az a tulajdonság, ami roppant vonzóvá teszi a használatukat számos területen, pl. a zselésítő-sűrítő élelmiszeradalékok közül számos anyag ilyen mézga (E410: szentjánoskenyérliszt, E412: guarmézga, E413: tragakant- vagy tragantmézga, E414: arabmézga (gumiarábikum), E415: xantánmézga, E416: karayamézga, E417: taramagliszt, E418: gellánmézga). A cikk végén a szerző futólag említést tesz a dioxinnal szennyezett guarmézga-szállítmányokról és nagyon helyesen nem vállalkozik arra, hogy ilyen rövid terjedelemben érdemben foglalkozzon a témával. Én sem kívánom ezt tenni, csupán két rövid megjegyzésre szorítkozok. Először is, a dioxinok kétségtelenül mérgező voltát senki sem kérdőjelezi meg, azonban a bennük megtestesülő kockázat megítélése már jóval bonyolultabb feladat. A tavalyi élelmiszerbotrány számos eleme a hisztéria tipikus vonásait mutatta, amelynek egyik oka a széles körben elterjedt kemofóbia (Kemofóbia, HVG 2007. október 6; terjedelmesebb formában itt olvasható: http://www.mke.org.hu/content/view/11/98/). Másrészt, valószínűleg a közvéleményt és számos szakembert is sokkolna Christopher Rappe, az elismert dioxinspecialista toxikológus véleménye, aki szerint valószínűleg többen élnek meg a dioxinokból, mint ahányan ténylegesen szenvednek tőle (John Emsley: "The consumer's good chemical guide", W. H. Freeman-Spektrum, Oxford, 1994, 203. o.). Márpedig megélhetési bulvár- (és vulgár) környezetvédőből Magyarországon (is) van elég.

Kovács Lajos

Nucleic Acids Laboratory

Department of Medicinal Chemistry University of Szeged

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.