A választásokhoz közeledve egyre több olyan kezdeményezés tűnik fel, mely a tudatos választási részvételre buzdít. Ilyen a Közös Ország Mozgalom, a Viszlát, kétharmad és a múlt héten színre lépett Válasszunk! 2018 (V18) is. A tudatos választás itt azt jelenti, hogy az egy fordulós rendszerben a kormányváltást kívánó szavazó a legesélyesebb jelöltre szavazzon. A tudatos szavazás továbbá az általános választói mozgósításra is vonatkozik, tehát az említett szervezetek, csoportok azt kívánják elérni, hogy minél többen menjenek el szavazni.
A magas választási részvétel a politikai rendszer elfogadottságáról és az állampolgári aktivitásról árulkodik. A magas részvétel továbbá segít megakadályozni azt, hogy egy szűkebb, a kormányzati politika által támogatott társadalmi réteg kisajátítsa a kormányzók kiválasztásának jogát. A magasabb részvétel tehát erősebb visszacsatoláshoz és így jobb szakpolitikához vezet. Egyre több politikus és véleményformáló emeli ki, hogy a valódi ellenfél a választók fásultsága, a változtatni kívánók apátiája. A passzivitás leküzdése tehát már önmagában elvezethet a kormányváltáshoz.
| ||
A hasonló gondolatmenetek szerint a politikai részvétel különböző formái, mint a választás, a tüntetés, petíciók aláírása, választott képviselők felkeresése elhelyezhetőek egy képzelt egyenesen. Ennek egyik végpontja a választás, amely intézményesített és kevés energiát, befektetést kíván, a másik végén pedig az olyan törvényellenes és kockázatos részvételi formák vannak, mint a gyár- és házfoglalás. Köztes pozíciót foglal el ezen az egyenesen a hagyományos utcai tüntetés.
A valóságban azonban a választási részvétel Magyarországon nem sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, ám az egyéb részvételi formák tekintetében nagyobb az eltérés hazánk hátrányára. A fentiek tekintetében felvetődik, hogy magyarok különbséget tesznek a választásokon való részvétel és a politikai részvétel többi, korábban már említett formái között. Az is könnyen belátható (és kutatások is igazolják), hogy sokan azok közül, akik tüntetéseken adnak hangot elégedetlenségüknek, rendszerint részt vesznek az általános választásokon. Persze, bizonyos esetekben a legelkötelezettebb aktivisták távol maradnak vagy érvénytelen szavazatot adnak le.
A politikai pártok számára mindezek tekintetében az a kérdés merül fel, hogy milyen típusú aktivitásra érdemes ösztönözniük szimpatizánsaikat. Kézenfekvő, hogy minél szorosabb kapcsolatot kívánnak kialakítani tagjaikkal, támogatóikkal. Ilyen célokat szolgált pl. az MSZP esetében 2010 előtt a kapcsolat.hu, vagy a Momentum által elindított Cselekvés Körei. Ezeknek az alkalmazásoknak, aktivitásoknak a lényege nem a választók, hanem az aktivisták, tagok mozgósítása. Lehetőséget kell biztosítani a párt melletti elköteleződésre, adott esetben akár a sikerélményre és láthatóságot kell biztosítani a pártnak.
| ||
Ezekbe a kezdeményezésekben azonban nem vonható be mindenki, aki a párt lehetséges szavazója lehet. Természetesen lehetőséget kell biztosítani a belépésre, azonban egy bizonyos körön kívül a többség nem kíván rendszeresen politikával foglalkozni. Ez nem feltétlenül nemtörődömség kérdése, csupán a többség mindennapi életét nem a politikával, hanem más egyéni vagy társas tevékenységgel kívánja tölteni. Mindezekből az következik, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a választói aktivitásra vonatkozóan abból, hogy mennyien jelennek meg egy tüntetésen. És fordítva: nem érdemes úgy feltüntetni a tüntetési vagy szervezeti részvételt, mint ami az aktív állampolgárság kizárólagos kritériumai lennének.
Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n
Liberális szemmel – Republikon
Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.
