A választó is aktív, nem csak a tüntető
KepernyUfoto_2017-07-21_-_17.44.49.png

A választó is aktív, nem csak a tüntető

  • Mikecz Dániel
  • 2018. január 10.

Liberális szemmel – Republikon

A passzivitás leküzdése tehát már önmagában elvezethet a kormányváltáshoz.

A választásokhoz közeledve egyre több olyan kezdeményezés tűnik fel, mely a tudatos választási részvételre buzdít. Ilyen a Közös Ország Mozgalom, a Viszlát, kétharmad és a múlt héten színre lépett Válasszunk! 2018 (V18) is. A tudatos választás itt azt jelenti, hogy az egy fordulós rendszerben a kormányváltást kívánó szavazó a legesélyesebb jelöltre szavazzon. A tudatos szavazás továbbá az általános választói mozgósításra is vonatkozik, tehát az említett szervezetek, csoportok azt kívánják elérni, hogy minél többen menjenek el szavazni.

A magas választási részvétel a politikai rendszer elfogadottságáról és az állampolgári aktivitásról árulkodik. A magas részvétel továbbá segít megakadályozni azt, hogy egy szűkebb, a kormányzati politika által támogatott társadalmi réteg kisajátítsa a kormányzók kiválasztásának jogát. A magasabb részvétel tehát erősebb visszacsatoláshoz és így jobb szakpolitikához vezet. Egyre több politikus és véleményformáló emeli ki, hogy a valódi ellenfél a választók fásultsága, a változtatni kívánók apátiája. A passzivitás leküzdése tehát már önmagában elvezethet a kormányváltáshoz.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A hasonló gondolatmenetek szerint a politikai részvétel különböző formái, mint a választás, a tüntetés, petíciók aláírása, választott képviselők felkeresése elhelyezhetőek egy képzelt egyenesen. Ennek egyik végpontja a választás, amely intézményesített és kevés energiát, befektetést kíván, a másik végén pedig az olyan törvényellenes és kockázatos részvételi formák vannak, mint a gyár- és házfoglalás. Köztes pozíciót foglal el ezen az egyenesen a hagyományos utcai tüntetés.

A valóságban azonban a választási részvétel Magyarországon nem sokkal alacsonyabb, mint a nyugat-európai országokban, ám az egyéb részvételi formák tekintetében nagyobb az eltérés hazánk hátrányára. A fentiek tekintetében felvetődik, hogy magyarok különbséget tesznek a választásokon való részvétel és a politikai részvétel többi, korábban már említett formái között. Az is könnyen belátható (és kutatások is igazolják), hogy sokan azok közül, akik tüntetéseken adnak hangot elégedetlenségüknek, rendszerint részt vesznek az általános választásokon. Persze, bizonyos esetekben a legelkötelezettebb aktivisták távol maradnak vagy érvénytelen szavazatot adnak le.

A politikai pártok számára mindezek tekintetében az a kérdés merül fel, hogy milyen típusú aktivitásra érdemes ösztönözniük szimpatizánsaikat. Kézenfekvő, hogy minél szorosabb kapcsolatot kívánnak kialakítani tagjaikkal, támogatóikkal. Ilyen célokat szolgált pl. az MSZP esetében 2010 előtt a kapcsolat.hu, vagy a Momentum által elindított Cselekvés Körei. Ezeknek az alkalmazásoknak, aktivitásoknak a lényege nem a választók, hanem az aktivisták, tagok mozgósítása. Lehetőséget kell biztosítani a párt melletti elköteleződésre, adott esetben akár a sikerélményre és láthatóságot kell biztosítani a pártnak.

false

Ezekbe a kezdeményezésekben azonban nem vonható be mindenki, aki a párt lehetséges szavazója lehet. Természetesen lehetőséget kell biztosítani a belépésre, azonban egy bizonyos körön kívül a többség nem kíván rendszeresen politikával foglalkozni. Ez nem feltétlenül nemtörődömség kérdése, csupán a többség mindennapi életét nem a politikával, hanem más egyéni vagy társas tevékenységgel kívánja tölteni. Mindezekből az következik, hogy nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a választói aktivitásra vonatkozóan abból, hogy mennyien jelennek meg egy tüntetésen. És fordítva: nem érdemes úgy feltüntetni a tüntetési vagy szervezeti részvételt, mint ami az aktív állampolgárság kizárólagos kritériumai lennének.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.