Mindent bevet a főpolgármester, hogy ne kelljen akadálymentesíteni a metrót.

„Hiába örvendezik annyira Horváth Csaba – inkább olvassa el a jogszabályt, s megtudja, hogy nemcsak lifttel biztosítható a metró akadálymentesítése, hanem például mozgójárdákkal vagy a felszínen, alacsonypadlós buszokkal is.”

A fenti mondatok Tarlós Istvántól származnak, a főpolgármester így kommentálta a Fővárosi Választási Bizottság decemberi döntését, amely jóváhagyta az MSZP fővárosi képviselőjének népszavazási kezdeményezését. Horváth Csaba novemberben a következő népszavazási kérdést nyújtotta be az FVB-nek:

„Akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”

A főpolgármester reakciója a tőle megszokott stílust képviseli, tartalmilag azonban két ponton is téved. Először is azért, mert abból indul ki, hogy Horváth Csaba népszavazási kezdeményezése liftek beépítéséről szól, noha – mint az fent is látható – a szocialista politikus kérdése a metró teljes értékű akadálymentesítésére vonatkozik, anélkül, hogy ennek eszközeit meghatározná.

Ezt azonban Tarlós nem vette figyelembe, hiszen egy interjúban, amelyben a népszavazást értelmetlennek nevezte, később hibásan újra azzal érvelt, hogy az „1997-es törvényből nem derül ki, hogy lifteket kellene építeni, ezért még ha érvényes és eredményes is lenne a referendum, akkor sem következne belőle, hogy ezt kell tenni”.

A főpolgármester téved azért is, mert az M3-as metrót összekeveri a metró útvonalával. Az MSZP fővárosi képviselője ugyanis nem az észak-déli metró útvonalának akadálymentesítését kezdeményezi, hanem konkrétan a metróét, mint közlekedési eszközét. Kicsit érthetőbben: nem az a cél, hogy Kőbánya-Kispestről Újpest-Központig akadálymentesen el lehessen jutni valahogy, hanem az, hogy ezen a szakaszon az akadálymentes közlekedés a metrón legyen elérhető.

A Horváth féle kérdésben hivatkozott jogszabály, tehát az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontja így szól:

„Akadálymentes: az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.”

Az épített környezet tehát itt nem Budapestet, hanem azon belül az M3-as metró infrastruktúráját jelenti, az pedig a Tarlós által oly sokszor hivatkozott józan ésszel is belátható, hogy az akadálymentes metró, ha a lifteken túl más eszközzel talán meg is valósítható, alacsonypadlós buszokkal biztosan nem. Azon egyszerű okból, hogy a metró az metró, a busz meg busz és a kettő aligha felcserélhető.

Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy Tarlósék korábban felkérték a Műegyetem szakembereit, hogy dolgozzanak ki olyan megoldásokat a metróállomások akadálymentesítésére, amelyek kiválthatják a kétségkívül költséges lifteket, ennek eredményéről azonban a városvezetés mélyen hallgat. Valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha azt feltételezzük, hogy a felkért szakemberek nem jutottak semmire.

Az M3-as metró teljes akadálymentesítéséről szóló népszavazás tehát Tarlós állításával ellentétben nem értelmetlen, pusztán annak szükségessége méltatlan. Méltatlan az, hogy a kormány és a városvezetés számára egy ekkora beruházás esetén az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése nem automatikus, méltatlan az akadálymentesítés igényének bagatellizálása, ahogyan az FVB népszavazást jóváhagyó döntésének megfellebbezése is az.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint az M3-as metró teljes akadálymentesítését a budapestiek 92 százaléka támogatja, az erről szóló népszavazás mögé pedig kilenc ellenzéki párt állt be. A fővárosiak ekkora tömegével szembe helyezkedni még egy Budapest ellenes politikát folytató kormány és egy a fővárosiak akaratát érvényre juttatni képtelen, gyenge városvezetés részéről is ostobaság lenne.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.