Gyakran hivatkoznak arra politikai kommentátorok, elemzők, hogy Orbán Viktor képes víziókat, hosszú távú terveket megfogalmazni választói számára. Így a miniszterelnök orientálja választóit, elmondja nekik, hogy mit is kell gondolnia szimpatizánsainak a globális folyamatokról. Egyben bizonyítja azt is, hogy vetélytársai nincsenek vele egy szinten, hiszen ő nemzetközi szinten gondolkodik Magyarország jövőjéről, helyzetéről. A hosszú távú, nemzetközi trendek és a magyar szerep elemzésének helyszíne több éve a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor.
Az idei beszédben kifejezetten nem esett szó a visegrádi négyekről, azonban hosszan fejtegette a miniszterelnök Közép-Európa szerepét. Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy újdonságot mondjon, növelje a mondanivaló tétjét, másrészt a földrajzi határ kitágításával hallgatóságát, az erdélyi magyarságot is beemelte a formálódó paradigmába. Multikulturalizmus elutasítása, hagyományos családmodell, gazdasági ágazatok, piacok és határok védelme, nemzetek Európája: címszavakban így lehet összefoglalni a magyar kormányfő Közép-Európa ajánlatát.
| ||
Európáról, Közép-Európáról, a visegrádi együttműködésről szóló víziókat korábban is gyakran úgy értékelték, mint annak jelét, hogy Orbán Viktor európai szinten kíván politikai szerepet vállalni, megcélozva akár az Európai Bizottság elnökének posztját is. Ez azonban nincs feltétlenül így. Alapvetően a szuverenitással kapcsolatos érzékenység, a nemzetek fölötti rezsimek, szervezetek kritikája a globalizációkritikus baloldal mellett jobboldali politikai pozíció is. A Fidesznek ráadásul már az új médiatörvény bevezetése, azaz 2011 óta kezdenie kellett valamit a nyugatról érkező kritikákkal, így akár részben reakciónak is felfogható az orbáni Európa-vízió.
Ahogyan arról a blogon már részletesebben esett szó, a kulturálisan önazonos, polgárait, nemzetét megvédeni képes országokról szóló közép-európai vízió tulajdonképpen egy alternatív modernizációs ajánlat a Fidesz részéről. A 2010-es kritikus választás előtt a liberális és baloldali koalíciók ajánlata egy Európához, az EU-hoz csatlakozó Magyarországról szólt. A pénzügyi válság, a devizahitelek bedőlése azonban azt mutatta, hogy az európai integráció nem jelent biztonságot, gyarapodást középtávon sem. Ezzel szemben a Fidesz képes volt a válság után a stabilizációra, noha időközben jelentősen lemaradt a magyar átlagkereset a többi visegrádi országétól.
| ||
Ezzel kapcsolatban előző ciklusban a liberális és baloldali térfélen mindössze a Momentum tüntetése 2017. május 1-jén, azaz EU-hoz való csatlakozás napján, és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő RED (Radikális Európai Demokraták) kezdeményezése volt emlékezetes. Mindezek az akciók, programok azonban nem mérhetők egy kidolgozott, átgondolt politikai ajánlathoz. Ha Orbán Viktor Közép-Európát emlegetve kívánja stabilizálni rendszerét, és készül fel a 2019-es EP választásokra, akkor a baloldali ellenzékének is többet kell mondania annál, hogy kávézót nyithatunk Bécsben. Különösen aggasztó ebből a szempontból, hogy Európai szintű, valódi baloldali követeléssel és akcióval a Jobbik tudott előállni béruniós kampánya során.
Több ellenzéki párt követelései között szerepel az európai ügyészséghez való csatlakozás, amelynek témájában az MSZP népszavazást is kezdeményezett, valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy a Fidesz a szuverenitás védelme mögé bújva ellenzi az európai szociális pillért (esélyegyenlőség és munkavállalási jog, tisztességes munkafeltételek, szociális védelem és társadalmi befogadás). Az Európáról való beszéd azonban szükségképpen Közép-Európáról, térségünkről is kell, hogy szóljon. Világos, hogy tőlünk eltérő helyzetben vannak a nyugat-európai vagy a dél-európai országok, ami eltérő, akár ellentétes érdekeket is jelent.
Ha a baloldal nem mond semmit az érzékelt különbségekről, érdekellentétekről, úgy nem tud alternatívát nyújtani az őskonzervatív orbáni Közép-Európa-képpel szemben. Így fontos ebből a szempontból, hogy például a kivándorlást ne csupán a Fidesz elleni tiltakozásként értelmezze az ellenzéki közvélemény. Az egydimenziós olvasat helyett tudatosuljon, hogy az Magyarország félperifériás helyzetének következménye. Arra is érdemes lenne reflektálni, melyek azok a közös közép-európai társadalmi tapasztalatok, hagyományok, amelyek mentén ellensúlyozhatók a stabilizálódó jobboldali rezsimek.
Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.
Liberális szemmel – Republikon
Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.
