Közép-Európa Orbán szerint és balról
IMG_20170501_205543_resized.jpg

Közép-Európa Orbán szerint és balról

  • Mikecz Dániel
  • 2018. augusztus 1.

Liberális szemmel – Republikon

Ha a baloldal nem mond semmit az érzékelt különbségekről, érdekellentétekről, úgy nem tud alternatívát nyújtani az őskonzervatív orbáni Közép-Európa-képpel szemben.

Gyakran hivatkoznak arra politikai kommentátorok, elemzők, hogy Orbán Viktor képes víziókat, hosszú távú terveket megfogalmazni választói számára. Így a miniszterelnök orientálja választóit, elmondja nekik, hogy mit is kell gondolnia szimpatizánsainak a globális folyamatokról. Egyben bizonyítja azt is, hogy vetélytársai nincsenek vele egy szinten, hiszen ő nemzetközi szinten gondolkodik Magyarország jövőjéről, helyzetéről. A hosszú távú, nemzetközi trendek és a magyar szerep elemzésének helyszíne több éve a Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor.

Az idei beszédben kifejezetten nem esett szó a visegrádi négyekről, azonban hosszan fejtegette a miniszterelnök Közép-Európa szerepét. Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy újdonságot mondjon, növelje a mondanivaló tétjét, másrészt a földrajzi határ kitágításával hallgatóságát, az erdélyi magyarságot is beemelte a formálódó paradigmába. Multikulturalizmus elutasítása, hagyományos családmodell, gazdasági ágazatok, piacok és határok védelme, nemzetek Európája: címszavakban így lehet összefoglalni a magyar kormányfő Közép-Európa ajánlatát.

false

 

Fotó: MTI

Európáról, Közép-Európáról, a visegrádi együttműködésről szóló víziókat korábban is gyakran úgy értékelték, mint annak jelét, hogy Orbán Viktor európai szinten kíván politikai szerepet vállalni, megcélozva akár az Európai Bizottság elnökének posztját is. Ez azonban nincs feltétlenül így. Alapvetően a szuverenitással kapcsolatos érzékenység, a nemzetek fölötti rezsimek, szervezetek kritikája a globalizációkritikus baloldal mellett jobboldali politikai pozíció is. A Fidesznek ráadásul már az új médiatörvény bevezetése, azaz 2011 óta kezdenie kellett valamit a nyugatról érkező kritikákkal, így akár részben reakciónak is felfogható az orbáni Európa-vízió.

Ahogyan arról a blogon már részletesebben esett szó, a kulturálisan önazonos, polgárait, nemzetét megvédeni képes országokról szóló közép-európai vízió tulajdonképpen egy alternatív modernizációs ajánlat a Fidesz részéről. A 2010-es kritikus választás előtt a liberális és baloldali koalíciók ajánlata egy Európához, az EU-hoz csatlakozó Magyarországról szólt. A pénzügyi válság, a devizahitelek bedőlése azonban azt mutatta, hogy az európai integráció nem jelent biztonságot, gyarapodást középtávon sem. Ezzel szemben a Fidesz képes volt a válság után a stabilizációra, noha időközben jelentősen lemaradt a magyar átlagkereset a többi visegrádi országétól.

false

Ezzel kapcsolatban előző ciklusban a liberális és baloldali térfélen mindössze a Momentum tüntetése 2017. május 1-jén, azaz EU-hoz való csatlakozás napján, és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő RED (Radikális Európai Demokraták) kezdeményezése volt emlékezetes. Mindezek az akciók, programok azonban nem mérhetők egy kidolgozott, átgondolt politikai ajánlathoz. Ha Orbán Viktor Közép-Európát emlegetve kívánja stabilizálni rendszerét, és készül fel a 2019-es EP választásokra, akkor a baloldali ellenzékének is többet kell mondania annál, hogy kávézót nyithatunk Bécsben. Különösen aggasztó ebből a szempontból, hogy Európai szintű, valódi baloldali követeléssel és akcióval a Jobbik tudott előállni béruniós kampánya során.

Több ellenzéki párt követelései között szerepel az európai ügyészséghez való csatlakozás, amelynek témájában az MSZP népszavazást is kezdeményezett, valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy a Fidesz a szuverenitás védelme mögé bújva ellenzi az európai szociális pillért (esélyegyenlőség és munkavállalási jog, tisztességes munkafeltételek, szociális védelem és társadalmi befogadás). Az Európáról való beszéd azonban szükségképpen Közép-Európáról, térségünkről is kell, hogy szóljon. Világos, hogy tőlünk eltérő helyzetben vannak a nyugat-európai vagy a dél-európai országok, ami eltérő, akár ellentétes érdekeket is jelent.

Ha a baloldal nem mond semmit az érzékelt különbségekről, érdekellentétekről, úgy nem tud alternatívát nyújtani az őskonzervatív orbáni Közép-Európa-képpel szemben. Így fontos ebből a szempontból, hogy például a kivándorlást ne csupán a Fidesz elleni tiltakozásként értelmezze az ellenzéki közvélemény. Az egydimenziós olvasat helyett tudatosuljon, hogy az Magyarország félperifériás helyzetének következménye. Arra is érdemes lenne reflektálni, melyek azok a közös közép-európai társadalmi tapasztalatok, hagyományok, amelyek mentén ellensúlyozhatók a stabilizálódó jobboldali rezsimek.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)