19. Lengyel Filmtavasz

  • 2013. április 29.

Snoblesse

Film-noir, vígjáték, dráma – a kortárs lengyel film legjava a Művészben.

 


100 ezer dollár és 1 millió złoty – szép kis summa, ennyi üti a markát annak, aki elviszi a krakkói nemzetközi filmfesztivál, az Off Plus Camera fődíját. Ez legutóbb –  a fesztivál történetében először – egy lengyel versenyzőnek, a Hajtóvadászatot jegyző Marcin Krzysztalowicznek sikerült; a lengyel partizánok közt játszódó, második világháborús dráma  tarolt a lengyel fesztiválokon, s most, a Lengyel Filmtavasznak köszönhetően, a hazai közönség előtt is bemutatkozik. Az immár tizenkilencedik alkalommal jelentkező rendezvény mindig is sokat tett azért, hogy ne nézzünk teljesen értetlenül, ha belenézünk a lengyel moziműsorba; idén a Cselek, az Apám biciklije, A Popielawy mozi története, az Ötödik évszak, a Nőnap és a Légy focista mindhalálig című filmek segítik az eligazodást.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.