Austra a Dürer Kertben

  • 2014. szeptember 5.

Snoblesse

Az egyik legimpulzívabb elektronikus pop/wave zenekar először Magyarországon.
false

Katie Stelmanis, a lett származású kanadai énekesnő és billentyűs/multiinstrumentalista számos formációval kísérletezett, míg megalapította az Austrát (eredetileg Maya Postepski dobossal és a Dorian Wolff basszusgitárossal kiegészülve, klasszikus trió formációban), amivel szépen be is futott. A titok nyitja többek között Stelmanis érzelmek és hangok széles skáláját átívelő hangja, az erős, s egyben borongós hangulatú, néha fájdalmas tónusú, de mégis tömör energiát hordozó dalok sora – amelyekből már két albumot is összeraktak (s akkor nem szóltunk az izgalmas maxi B-oldalakról). A 2011-es bemutatkozó Feel It Break (erről bővebben itt olvashat) pontosan rafinált nyersesége, a hideg elektronika mindenekfelett való uralkodása miatt volt oly lebilincselő, a tavalyi Olympiát (amiről itt írtunk) többek között a dalok látszólagos törékenységét kijátszó ravasz kifinomultság, a gazdagabb élőzenei szövet és a klasszikus elektronikus tánczenék hatása, a chicagói és detroiti ritmusok ügyes használata tette figyelemre méltóvá. Idén is előálltak már egy remek négyszámos E.P.-vel, friss nyersanyagban sem lesz hiány – s valószínűleg a budapesti közönséget is lenyűgözi majd szuggesztív attrakciójuk, mely egyben a Recorder Magazin 25. számának Launch Party-ja (előzenekarként fellép még Rickolus nevű amerikai kollégájuk is).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.