Borbély Szilárd: Nincstelenek

  • 2014. október 14.

Snoblesse

Az idén elhunyt költő-író megrázó regénye színpadon.
false

 

Fotó: Szilágyi Lenke

„Borbély Szilárd megdöbbentően sötét és kegyetlen, mégsem teljesen kilátástalan regénye úgy revelatív, hogy egyáltalán nem előzmények nélküli. Egy mélyszegénységben élő falusi család hétköznapjairól számol be a hatvanas–hetvenes évekből. A társadalomábrázolás és -kritika azonban a szociografikus elemek felbukkanása ellenére is radikálisan másképpen artikulálódik, mint ahogyan azt a magyar tradíción iskolázódott elvárások diktálnák. Borbély a választott mikrokörnyezet ábrázolásakor semmiféle engedményt nem tesz az idealizálás érdekében, a szegénység és nyomor nála szegénység és nyomor, a magyar parasztság pedig egy szinte minden etikai vagy morális belátást nélkülöző, zárt és befelé forduló közeg.” Krusovszky Dénes kritikája kezdődik így a Nincstelenekről (a teljes szöveg itt), aki tehát könnyed szórakozásra vágyik, messze kerülje el az Ódry Színpadot. Mindenki másnak viszont szívből ajánljuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékeinek (a Bagossy–Pelsőczy–Rába osztály) előadását, mely az idén elhunyt költő-író (nekrológunk itt) nagyregényének szabálytalan adaptációja.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.