Bulgakov Café Budapest – a Műcsarnokban

  • 2012. június 21.

Snoblesse

Az ezredforduló utáni kolozsvári képzőművészet mellett a kolozsvári irodalmi élet jelesei is megtekinthetők a Műcsarnokban. Utóbbiak teljes életnagyságban, a Bulgakov Café Budapest vendégeként.


„A kilencvenes évek közepén-végén egy diáktáborban dolgoztam Tusnádon, ahol Az előretolt helyőrségnek volt egy felolvasása. Ők voltak az első élő költők, akiket láttam: Orbán János Dénes, Fekete Vince, Lövétei Lázár László, László Noémi. Összebarátkoztam velük, aztán sokszor mentem ki hozzájuk. És máig otthon vagyok ott – ha bármikor, szólás nélkül beállítok Kolozsváron a törzshelyünkre, lesz hol aludnom aznap este” – Szálinger Balázs emlékezett meg ekképpen költői indulásáról a Narancsban (a teljes interjú itt), és a kolozsváriság a fő motívuma annak a beszélgetésnek is, melynek az immár beérkezett költő mellett a kolozsváriságot napi szinten gyakorló Balázs Imre József költő-kritikus-tanár-lapszerkesztő lesz a vendége. A házigazda Márton László író, a csellista Márkos Albert.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.