Claudio Simonetti’s Goblin

  • 2015. március 10.

Snoblesse

Az olasz horrorfilm leghíresebb hangjai élőben, képekkel.
false

Olyan extravagáns filmzenéket, amilyeneket a Goblin játszott a 70-es években, ma már soha nem hallani a moziban. Igaz, akkoriban, a zenekar fénykorában sem sokan közelítették meg azt a burjánzó, bizarr progresszív rockot, amellyel az olasz zenekar teletöltötte Dario Argento leghíresebb filmjeit, a Profondo Rossót vagy a Sóhajokat, ismertebb nevén Suspiriát. Claudio Simonetti, a zenekar billentyűs vezére mai társaival ez utóbbit veszi elő Budapesten egy különleges koncerten, ahol a zenekar mögötti vásznon a freiburgi balettintézetben tevékenykedő boszorkány gonosztetteit megéneklő horrorklasszikus neonvörösben és bársonykékben izzó, végletekig stilizált jelenetei peregnek majd. Suttogásokban és sikolyokban nem lesz hiány.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.